Az ellopott hold

Tana Anna Mária

Mesejáték Ludvík Asenazy szatirikus meséje nyomán

Fülöp és Lőrinc egy tó partján halásznak

Fólöp : Jó igy éjszaka elüldögélni a halastó partján

Lőrinc : Hallgass már,azt hiszem valami horogra kerűlt,hoppá,nézd csak egy ponty.

Fülöp : Ez az enyém lesz ,mert a keszeget neked adtam

Lőrinc : Már hogy lenne a tied mikor én fogtam,a keszegedet pedig nem kértem

Fülöp : De meghivsz ,holnap ebédre

Lőrinc : Ahhoz még kell fognom néhányat

Fülöp: A hold még nem kelt fel

Lőrinc : Pedig az emberek kedvelik a teleholdat,és nem is tudják miért.Az esti égre emelik fejüket s igy szólnak : Ma milyen gyönyörű

Fülöp : Mert olyan mint egy aranygömb.

Lőrinc : Ne szövegelj annyit,mintha neszt hallanék az erdő felől

Fülöp : Odanézz Lőrinc,miféle fura alak jön az edő felől

Lőrinc : A sügér farkára,ez nem ember hiszen aranyból van afeje,nem is állat mert ember szeme van.Vizimanó talán? Aligha,mert a mi vizimanónk ahogy én ismerem nem merészkedik ilyen messzire..A Rézangyalát !

Aranyfej : (Egyre közeledik és énekel cérnahangon)

Fülöp : Hallod az énekét

Lőrinc : Hát hogyne hallanám(elbujnak egy bokorba)

Aranyfej : (leveti a köppenyét és belelógatja a lábát a tóba)Tyű,ez lesz csak jó fürdőcske,csodra kiuszom magam,talán még háton is(elkezd lubickolni)

Fülöp : A bicegő sündisznóra,nézd Lőrinc,hiszen ez a hold.

Lőrinc : Valóban

Aranyfej : Ujjé,milyen csudás ez a viz

Fülöp : Te Lőrinc mit gondolsz ,meg lehetne főzni a holdat ?

Lőrinc : Eredj már,Ilyen gyönyörűséget megfőzni.A szépség nem főzni való !

Fülöp : Hát mire jó a te szépséged,ha megfőzni sem lehet ?

Arany F: (  Kijön a vizből)

Kék köd : (ott terem törölgeti és feladja a köppenyét)

Aranyfej : Köszönöm Kék köd,de mond csak,nem lesz holnap borus idő,vagy vátozó felhőzet futó záporokkal ?

Kék köd : Dehogyis,ragyogó holdtöltéről gondoskodtunk önnek

Aranyfej : Ezt nem a rádióból hallottad véletlenűl ?

Kék köd : Ó nem,ez megbízható értesűlés.

Aranyfej : (Énekelni kezd és eltünik az erdőben)

Fülöp : Senki sem fogja elhinni,hogy mi a holdat láttuk fürödni a tó vizében,mert kópéknak tartanak,de nagy kedvem támadt,hogy holnap is meglessük és hálónkba kerítsük.Mit gondolsz mi lenne belőle ?

Lőrinc : Mi lehetne? Nem is tuidom,hogy mostanság mire való a hold,hiszen az embereknek van ellemlámpájuk,a légelhárító tüzérségnek pedig fényszórója – csak az a probléma,hogy mi a csudát kezdjünk vele?

Fülöp : Majd mutogatjuk az embereknek pénzért.Megnyítjuk a LUNA filmszinházat.

Lőrinc : Ugyan ki váltana jegyet ilyen moziba ? Moziba szórakozni jár az ember.A holdat pedig ingyen is láthatja.

Fülöp : Jó,jó,de hol ha már nem lesz az égen ?

Sötétség majd fény utána az előbbi m

gvilágítás – megfelelő hanghatás

Fülöp : Vajon elég nagy ez a háló ?

Lőrinc : Ez elég nagy ,de hátha ma nem lesz kedve fürdeni.

Fülöp : Ha olyan mint te ,bizonyosan nem.

Lőrinc : (legyint és hoszan hallgatnak)

Fülöp : Már régóta várunk,kezdtem unatkozni,mindjárt elalszom.

Lőrinc : Várj mondok egy modókát:

Száraz tónak nedves partján

Döglött béka kurutyol

Hallgatja egy süket néma

Míg a vízben lubickol.(utána nagy nevetés)

Aranyfej: (meghalja és nyugtalanul oson). Két kópé talán nem ijedek meg tőlük. Már elég jól ismerem őket.Sokszor láttam esténként amint a szüleik megdorgálták ,de hogy engem megfogjanak ez ki van zárva.(nyugodtan fürdik)

Lőrinc:Hogy látnánk még egy kicsit uszkálni.

Fülöp:Szó sincs róla.Mindjárt odarepül a köd megtörölni és lekésünk. Most vagy soha.(a hálóval megfogják)Na Lőrinc,ilyet még a világ egyetlen halásza sem fogott.

Aranyfej ilyettében elájul,a gyerekek,felhurcolják a sziklához,ott magához tér

Aranyfej : Hol vagyok ?

Fülöp : Itt a zöld halom alatt,a barlangban ,s hidd el,errefelé még a madár sem jár.Jó kezekben vagy,senki sem fog bántani,csak becsüld meg magadat,világits,és ne törődj senkűmmivel,s még csak annyit mondj ,hogy mit adhatunk enned.

Aranyfej : Engedjetek szabadon,kérlek,nem eszem én semmit a napfényből élek,és hogyan találhatnék napfényt a barlangban? Akad-e ember aki napfényt adhatna nekem ?

Lőrinc : Én kiengedném. Hol szerezhetnénk neki napfényt ?

Fülöp : Szilváslepényt kap,és punktum.Olyat nekem senki se mondjon,hogy a napfény finomabb a szilváslepénynél. Ha majd jó sok jegyet adunk el,jó zsirosan készíthetjük neki.

Nagy fény-holdtölte – megfelelő hang kiséretében

Lőrinc : Ejnye milyen fennséges,beállt a holdtölte.

Fülöp : Gyere zárjuk el a barlangot egy kővel,megkedveltem ezt a holdat,még el talál menni.

Lőrinc : Hagyjunk egy kis rést neki ott a boróka mellett,hogy ne maradjon sététbe.(aranyfejhez) egyébként is,sajnálom ,hogy bezártunk.

Fülöp : Minek neki fény ,hiszen világít.

Lőrinc : Nem hallottad,hogy a napfényéből él ?

Fülöp : Egyelőre nem szólunk senkinek.

A nyiláson a barlangból fény jön ki

Függöny,vagy sötétség

A dombon a barlang marad, elől megváltozik a szin,három irott tábla jelzi a további jelenetek helyszínét

1, TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

MONTWILSON CSILLAGVIZSGÁLÓ

2, CAFEBAR

ZÖLD GOLYÁHOZ

3, MONTWILSONI GALÉRIA

Az első helyszinen :

Profeszor 1 : Profeszor, a látási viszonyok kitűnőek,egy felhő sincs az égen,22 ora 35 perc kaliforniai idő szerint,várható volna,hogy a hold legnagyobb fényességében ragyogjon,de nem jelent meg az égen

Profeszor 2 : (egy könyvet böngész )Koléga tudom hogy mindig szórakozott,biztos nem állította be jól a távcsövet

Profeszor 1 : Hiszen nem is a távcsövön nézem hanem az ablakon,jól kellen látszodjon.

Profeszor 2 : De ugyebár nem látja ? (ő is kinéz) Ez lehetetlen

Tengerész : (belépik) Jó estét profeszor urak,ez mégis több asoknál,önök eltüntették a holdat,mert mindig kisérleteznek,azt hiszik már ez is jogukban áll ! A dagály elmaradt,nem tudok kimenni a tengerre,ezért még beperelem a tudományos akadémiát

Csenget a telefon

Profeszor 1 : (felveszi a kagylót) ….De kérem ezt nem írhatjánk a mi számlánkra.Mi is megdöbbenten vettük tudomásul,hogy nincs hold.

Tengerész : Akkor ki a felelős ? Talán a hadsereg ? Ők játszanak állandóan UFO-sdit.Majd levelet intézek az Egyesült Államok elnökéhez,hogy vezessék be ujra az apályt meg a dagályt.(mérgesen elmegy)

Profeszor 1 : Kedves koléga,füstbement a tervünk,a holdrakéta majdnem készen van,és nincs ahova mennie.Már a legfelsőbb tudományos tanács jóváhagyása is megérkezett

Profeszor 2 : Szándékosan tüntette el valaki aki szintén ilyen akcióra készűl.A kémelhárító szolgálatunk nem müködik jól.Kémek vannak az intézetben.

Profeszor 1 : Már mindjárt kivirrad és a old még sem jelent meg (tárcsázik a telefonon) Halló ….Floridai csillagvizsgáló ? Itt James profeszor….Igen éppen ezért hivom…..össze kell fognunk meg kell indítani tükörreflektorokkal,üstökös keresőkkel,ködkamerákkal és radarokkal a hold felkutatási munkálatait….megtették …és nem jött visszajelzés ? Azért keressék tovább . Mi is ezt tesszük. Felhivom az elnököt is .Valami bűzlik a dologban.

Aszisztens : Jó reggelt profeszor urak.

Prof 2 : Mi az már reggel lett ?

Aszisztens : Megjelent a reggeli Newyork Telegraf ,és figyeljen csak mit ir: Az oroszok lopták el a holdat.

Prof 1 : Meg kell adni a hirűgynökség gyorsan müködik.

Prof 2 : Kedves koléga ,pillanatnyilag semmit sem tehetünk a hold érdekében,a keresése már nem ránk tartozik.

Prof 1 : Igaza van , ez már sulyos nemzetközi probléma,ezen már csak az egyesült Nemzetek szövetsége segíthet ,jobb lesz hazamenni,és reggelizni ,mert korgó gyomorral gondolkodni sem lehet.

3. helyszin MonteWinsoni nemzeti galéria – a képeken nincs hold

Éjjeliőr : (nyújtózkodik ,majd fel kel a székről és sorra nézi a képeket) Jól elszundikáltam és mindjárt nyítani kell,ha észreveszi az igazgató,hogy alszom ,fuccs a munkahelyemnek.Megyek megnézem ,minden rendben van- e ,bár a lopás kizárt dolog ,hiszen a vészjelző berendezés néma volt (szémolja a képeket) Minden rendben,de nicsak a a Prepehagen vásznairól ellopták a holdat.Uram Isten,ilyen még nem fordúlt elő.Most már bucsut vehetek a munkahelyemtől.De mégsem,talán néhaány holdat én is tudok festeni.(elkezd festeni ,de nem hasonlít a holdra) Szent Isten ezek inkább villaykörtékre hasonéítanak.Most mit tegyek ? (tépi a haját ,veri földhöz magát)

Igazgató : Gusztáv nyissa már ki ! Ismét eleludt! Kénytelen leszek elbocsájtani mert megbízhatatlan.Elmúl 9 óra és a galéria még zárva.

Éjjeliőr : Kérem igazgatóur nyitom már,de be kell vallanom az éjszaka folyamán lopás történt a képekről eltünt a hold

Igazgató : Maga bedilizett Gusztáv.Azonnal hivom az elmegyógyintézetet.

Éjjeliőr : Igaza lehet ,tényleg megbolondultam ? Arra megkérhetném talán ,hogy szóljon a feleségemnek,hogy ne készítsen reggelit ha már a dilijházba viszek.

Igazgató : (nézi a képeket ) Hát ezekről a képekről tényleg hiányzik a hold,de nézze csak azon gy villanykörte van.

Éjjeliőr : Kérem alásan azt én festettem – gondoltam visszafestem a holdakat,mielőtt valaki észrevenné.

Igazgató : Á,maga egy rfinérozott alak.Elalszik miközben,ellopják a holdakat,és még festmény hamisítással is foglalkozik.Tudja ez mi ? Hivatali visszaélés.Készítheti a pénztárcáját,mert ez magas büntetéssel jár.Örüljön ha megussza börtön nélkül.Azonnal hivom a rendörséget.

2,-es szinhely a Zöld golyánál

Költő : (aztal mellett ül kávét kortyol és közben verset ír,jön egy hölgy és leül melléje,ujsággal a kezében)

Költő : Hát megjöttél drágaságom? Nézd csak amig vártalak egy verset írtam neked. Ó muzsám hiszen érted a holdat is lehoznám az égről,azt az arany holdat.Az éjszaka beragyogott az ablakomon és abból merítettem az ihletet.-

Hölgy : De Stewens…(mutatni akarja az ujságot.)

Költő : Ne szakíts félbe. A telehold fényében a te arcod rajzolódott ki.Figyely csak :

Holdam én ma ismét láttalak

Ragyogni a magas égen

Ugy ragyogtál mint Pamela

Aaz én szerelmesem

Elértelek,megfogtalak

Karjaimban tartottalak

Pamelának a legszebb lánynak

Névnapjára adtalak

Holdam én ma ismét láttalak

Világítani mint a nap.

Hölgy : Stewens drágám,én biztam benned,minden szaadat elhittem,de mindennek vége,megcsaltál,(könyezik)

Költő : Én megcsaltalak ?Ki sem mozdúltam a szobámból. Egész éjjel em gondoltam másra ,csak rád.

Hölgy : Szemtelen ,hazug ! Ezennel szakítok veled.A holdat nem láthattad ,mert az éjszaka nem volt az égen.

Költő : Hogyhogy nem volt ? Hiszen az éjszaka holdtölte volt.

Hölgy : Hát akkor csak te láttad egyedűl ,mert nézd csk mit íiűr az ujság : Az oroszok ellopták a holdat ….. Á most már tudom…te loptad el a holdat és egy másik lánynak adtad.Mondta is az anyám,hogy ne bolonduljak bele egy költőbe,mert azok mind szélhámosok(elszalad,az ujság ott marad)

Költő : (felveszi az ujságot és olvassa.)Borzasztó elveszítettem Pamelát.Miért is nem néztem ki az ablakon – ó az az átkozott lustaságom….dehogyan történhetett ez meg ? Én már százszor is lehoztamaz égről a holdat és a csillagokat ,és mégis ott maradtak.Ezt csak Joe tehette ,hogy elhódítsa tőlem Pamelát.Nem hiszek ebben az oroszokról szóló mesében. Megyek megkeresem Joe-t. Mindig nagyobb költőnek tartották nálamnál,és nézd csak sikerült lehoznia a holdat.(mérgesen elmegy)

Egy pillanatra a szin üres,jön a két gyerek és felmennek a holdhoz

Lőrinc : Mit hoztál ma ebédre neki ?

Fülöp : Szilvás lepényt, hiszen ez a legfinomabb kaja

Lőrinc : Két hete mindig ezt hozol,pedig tudod,hogy nem szereti.

Fülöp : Miért nem hoztál te jobbat ?

Lőrinc : Hoztam eki sűlt halat.

Fülöp : Itt vagy-e hold ?

Aranyfej : Hát hol lennék ,mikor bezártatok ide .

Lőrinc : Nem ennél mégiscsak egy ki halat ? Már egészen lefogytál.

Aranyfej : Nem tudok enni a vágyakozás miatt

Lőrinc : Mi után vágyakoztál drágaságunk,hiszen azelőtt is magadban voltá .

Aranyfej : Igen ,de bevilágítottam az ablakokon,és rám néztek az emberek,itt meg csak titeket láthatlak.Unatkozom itt,felszeretnék kelni az erdő felett.Már bizonyosan mindenki érzi a hiányomat.

Lőrinc : Ez igaz ,az emberek egymástgyanúsítják,kishíján kitört a világháború,mert az országok is egymást gynúsítják.A hajók nem tudnak kimenni a tengerre,a tudósok tépik a hajukat,mindenre gondolnak csak arra nem ,hogy mi vagyunk a tettesek.Ki kell engednünk ,mert nagy baj lesz belőle.

Fülöp : Én is félek ,toljuk el a követ (prübálják eltolni de nem mozdúl )

Lőrinc : Ez nem mozdúl meg,most mit tegyünk ?

Fülöp : Nem tudom

Lőrinc . Mond meg te Aranyfej ,mit tegyünk ? (ijedten Fülöphöz)Hiszen már nincs bent.

Fülöp : Nem vagy már itt hold ?

Aranyfej : Itt vagyok csak nem látszom.

Fülöp : Hogy lehet hogy vagy ,ha egyszer nem vagy ?

Aranyfej : A holdbéli hegyekre mondom,azt hittem ,hogy inteligens emberek kezébe kerűltem. Iskolába jártok ,és sosem hallotatok a hold fényváltozásairól ?

Lőrinc : Hát aznap mikor a holdat tanították, éppen halászni voltunk

Aranyfej : két hét múlva ismét olyan kerek leszek amilyen voltam

Lőrinc : ez nem vigasztal minket,megbántuk,hogy bezártunk ide.

Fülöp : És most ki sem tudunk engedni.Nagyon haragszol ránk ?

Aranyfej : Nem haragszom,inkább megkedveltelek titeket,de nekem nem itt a helyem.

Sötétség

Szinváltozás – két ablak az egyiknél egy fiu a másiknál egy lány

Angyalka : Istenem ,ma este kellene találkoznom a barátommal és a hold nem biztos,hogy megjelenik,már alig vártam a holdtöltét,hogy ismét talalkozhassunk fenn a barlangnál,csak két hetente találkozhatunk mert nagyon elfoglat,ma biztosan el fog jönni.Csak jelenne meg a hold- már egy hónapja eltünt.Az ujságirók is csak találgatni tudnak.De én ugy érzem ma este meg fog jelenni lehetetlen hogy ne találkozzunk. Tiz óra ötvenperckor fenn kell lennie .Elindulok ,hogy idelyében a barlangnál lehessek.

Sötétség – Angyalka énekel –

Fényes hold kerek hold

Miért nem bujsz elé

Sötét van a fák között

Fuj a hideg szél

Ellopták eldugták

Kegyetlen emberek

Nélküled nem jön el a szerelmem

De hiszem hogy nem hagy el

Az égen megjelensz

Angyalka : Jaj mennyire félek,miyen sötét van,de mintha valami fényt létnék ott a dombon a barlang környékén.Mintha egy kacsalábon forgó kastélyból világítana.Megyek megnézem,mi a csuda lehet. Csak ne lenne ilyen sötétség.(felér a barlanghoz)Ha most a hold világítana nem fénék ennyire.

Aranyfej : A rőt üstökösre, hisz én világítok ,azt a jégen kopogóját te liba !

Angyalka : Ki van itt ? Ki beszél ? Ember vagy tre,vagy állat ?

Aranyfej : Én vagyok a hold. Miközben fürödtem két fiu kihalászott a tóból és bezárt ebbe a sötét barlangba…két kópé.

Angyalka : Nem Fülöp és Lőrinc volt véletlenűl,mert ők ketten a legnagyobb kópék a faluban.

Aranyfej : De igen,bár nem szivesen árulom el őket,én semmit sem árulok el ,tudod.Ajaj mimindent látok én de el még senkinek se mondtam.

Angyalka : Hát akkor kiengedlek. Szép vagy igy közelről még csodálatosabb,mintha a világ összes drágaköve rajtad csillogna.

Aranyfej : Te is.

Angyalka : Hallgass te hizelgő,még a barátom se mondta,hogy szép vagyok.

Aranyfej : De én a barátodnál is jobban ismerlek.Te Angyalka vagy inne a faluból.Sütöttem én már a hajadra meg a homlokodra,néha világoskék ruhát viselsz apró pöttyöset.

Angyalka : Na igen, idáig stimmel,,és a barátomat is ismered ?

Aranyfej : Igen,sokat fénylettem már a csizmája orrán

Angyalka : Ez is stimmel,de hogy azokat az apró pöttyöket is megláttad a sötétben.

Aranyfej : Hagyjuk most ezt .Inkább guritsd el azt a követ,mindjárt az égen kell lennem

Angyalka : (elguritja) Nem is volt olyan nehéz

Aranyfej : Az a két kópé ilyedtében nem tudta elgurítani.Gyere segits ,nem tudok itt a sziklán magymtól járni

Angyalka : Szivesen.

Aranyfej : Nincs itt valahol Lőrinc és Fülöp ? Nem mintha el akarnék bucsuzni tőlük,van is eszemben,hanem szivesen usznék egyet,lehet hogy a hátamon is,mert kissé maszatos lettem a barlangban.

Angyalka : Nyugodtan megfürödhetsz ,majd én vigyázok.

Kék köd : Nincs idő fürdeni,gyere megtörüllek,és azonnal elrepülünk,egy perc múlva az égen kell ragyognod.(megtörli és elviszi) ( felmászik egy magaslatra mintha az égen volna)

Aranyfej : Viszontlátásra ,Angyalka,köszönöm !

Fiu : Nicsak felkelt a hold,Angyalka bizonyosan vár (rohan a barlanghoz)

Angyalka : Viszontlátásra hold örülök ,hogy közelebbről is megismerhettelek (közben leül egy fenyő mellé)

Fiu : Alig vártam,hogy találkozhassunk,szeretlek Angyalka (kimennek a szinről)

Fülöp és Lőrinc : (bejönnek ,nézik a holdat)

Lőrinc : te aztán tudsz aludni !Alig tudtalak felébreszteni.

Fülöp : Vajon ki engedhette ki ?

Lőrinc : Nem tudom,de köszönetet érdemelne,mert már nagyon nyomta a lelkemet,hogy fogva tartjuk

Fülöp : Én is féltem ,hogy baj lesz belőle.

Lőrinc : Gyere füttyentsünk neki,hátha meghallja (füttyentenek )

Éjjeliőr : Miért zavarjátok a csendet,csirkefogók ?

Lőrinc : Csak aholdnak füttyentettünk,tudja nekünk jó barátunk,egy hónapig amig mindenki kereste a mi vendégünk volt.

Éjjeliőr : ne mesélj nekem te kópé,az én fenekemről már rég leesett a tojáshéj.Ezt meséld a barátaidnak azoknak a bunkóknak

Aranyfej : Halló Lőrinc,Halló Fülöp !

Száraz tónak nedves partján

Döglött béka kurutyol

Hallgatja egy süket néma

Mig a vizben lubickol

Lőrinc : Hallja öreg ? Ezt a mondókát tőlünk tanúlta.

Éjjeliőr : Megáll az ember esze

A szinen megjelenik egy leányka egy rakétával ÜSTÖKÖS felirattal és kiszáll

Lőrinc : Ugye semmit sem látsz ?

Fülöp : De Lőrinc ,látom,No szervusz világ,olyan ez te Lőrinc mint a mesében.

Lőrinc : Azt hiszem elvarázsoltak

Holdleány : Na kópék,itt a meghívótok a holdra.(átnyujt egy sztaniol lemezt)

 

Lőrinc : Figyeld csak mit ír : Bátorkodlak benneteket meghivni az aranyfejek népünnepélyére a Leibnitz kráterbe.A program a következő : ünnepélyes felvonúlás a bolygók és holdak küldöttei előtt,tombola ,tánc. Reggelre az Üstökös rakéta visszahoz.

Hold leány : Nos eljötök ?

Fülöp : Ez viccel velünk. Nem a tv-től tetszik lenni ?

Hold leány : Nem. A Közeli Égitestek Baráti Kapcsolatainak hivatalánál dolgozom.

Fülöp : Ne játsza velünk a bolondját ,kisasszony!

Hold leány: Ha nem hisztek nekem,elmondom a hold külön üzenetét is : Száraz tónak nedves partján…..(végig) Én ugyanis Szelena vagyok Aranyfej azaz ahogy ti ismeritek a hold leánya.

Lőrinc : Tényleg a hold küldte a kisasszonyt.

Fülöp : Akkor jó lesz azonnal indulni,még elszalasztunk valamit az ünnepélyből!

Hold leány : Szálljatok be kópék,máris indulunk !

Függöny

II felvonás

A holdon

Hold leány :Megérkeztünkbarátaim. Nézzelek csak meg . Hát nem nem ugy festetek mint akik fogadásra menek.Igy nem jelenhettek meg aranyfej előtt.Remélema a cipőtökön nincs földi sár

Lőrinc : Én az este nem pucoltam meg a cipőmet

Fülöp : Én sem de hátha nem veszik észre

Hold leány : Tudjátok nálunk a fogadáson kötelező a diszöltözet.Tegyétek fel ezeket a csokornyakkendőket.Most pedig a adok két aranypalástot,hogy lássák a világegyetem minden sarkából összegyűlt követek és ujságírók,hogy a földön nem akármilyen lények élnek

Fülöp : Hát igaz ami igaz,nem mi vagyunk a Föld legalkalmasabb követei.

Lőrinc : Még ha az iskolában ránk ragadt volna valami,de én a focin meg a halászaton kévűl semmihez sem értek.

Fülöp : Majd úgy teszünk,hogy mi vagyunk a Föld legokosabbak ,egyébként ezekben a cuccokban egész jól nézünk ki.

Hold Leány : Uraim ,megkérem,hogy kövessenek.

Fülöp : Gyerünk,ne vesztegessük az időt ,alig várom hogy a bulin bepofázzak.

Lőrinc : Ezentúl beszély választékosabban,legalább anyira mint otthon a polgármester.

Fülöp : Kisasszony állunk a rendelkezésére.

Hold leány : Erre jöjenek uraim,önök az emelvényen fognak elhelyezkedni a követek között,és a sajtókonferencián is részt fognak venni.

Fülöp : Az micsoda ?

Lőrinc : Azt nem tudom én sem.

Elindulnak a holdbeliek és dobálják a fejeiket miközben a következőket skandálják :

Holdbeliek : Hurrú,hurrá ,hurrá ! Éljen a törhetetlen barátság ! Gaudeamus Igitur ! Fandangó ! Fandangó ! Eppur si muove ! Per aspera ad astra !

Megjelenik aranyfej az éjjenzés megismétlődik és ezekivűl a hold tiszteletére : Éljen a nagy Szeladon ! Fandangó,Fandangó!

Nagy hang : Nagy szeladon , tisztelt holdlakók,a vöröscsillag követei szerencsésen megérkeztek,fogadásukra mindenki kivonúlt,csak Ramadur a költő másnéven a hires sugártalan fény nem lehet az ünnepségen jelen mivel ,épp róluk ír ünnepi ódát a sziklákon

Aranyfej : Köszönet önnek Nagy hang. Ramadurnak meg kell bocsájtanunk,ő a klasszikusunk.

Nagy Hang : Engedelmével himnusszal nyítunk

Aranyfej : Kezdhetitek népem hangja .

A Föld felé néz mindenki és a Hold szonátát (Bethoven) Vagy az Örömódát énekelik

Lőrinc  az ének halkul : Hisz ezt a dalt ismerjük a rádióból,apám mindig ilyenkor szokta kikapcsolni.

Fülöp : Mi is.Pedig nekünk jó zenét igért.

Aranyfej : (mikor az ének befelyeződik a fiukhoz megy) Szervusztok barátaim ! Mi ujság odalent a faluban ?

Lőrinc : Tudja ,ahogy mondani szokták,már ősz van,krumplit sütnek és vetik a buzát.

Aranyfej : S mi van a barlangal ?

Fülöp : Moha van benne és viágít. Angyalka pedig őszikiét szed a boróka alatt.

Aranyfej : Tudom, ó ti kedveskéim.

Lőrinc : Embernektetszik egyáltalán lenni ?Vagy pedig minek ?

Aranyfej : A gyermekeknek én vagyok a hold,.

Fülöp: A felnőtteknek nem te vagy ?

Aranyfej : A tájra mutat) Ez itt a felnőttek holdja .

Nagyhang : Ideje hogy szóljon a népnek.

Aranyfej : Megírta a beszédemet ,és nem csinált benne hibát ,mint legutóbb is ?

Nagy Hang : Nem Szeladon,minden rendben (néphez ) Fandangó, Fandangó ! Következik a legfelső tanácselnökének a beszámolója a vörös csillagon tett utjáról.

Aranyfej : Kedves kópék,Holdlakók ,fivérek,nővérek,más csillagok jelenlevő követei,bolygóközi sajtó konszernek tudósítói ,nevezetesen : Merkur Handelsblatt,Vénuszi Estihirek,Jupiter press,Marsvédelem, A napredsyer szépei filmhetilap képviselői.! Megtiszteltetés számomra,hogy köszönthetem önöket nyugalmas bolygónkon,és engedjék meg mindenek előtt,hogy annak a csillagnak két nevezetes képviselőjét üdvözöljem, mely hozzánk a legközelebb álló,s melyet épp ezért a legkevésbé ismerünk : Fülöpöt és Lőrincet.

Nagyhang : Éljen a legközelebbi bolygó ! Éljen anyénk a vörös csillag ,belőle szakadt ki a mi holdunk

Aranyfej : a kutya farkát hiába próbáljuk kiegyenesíteni ,kedves barátaim. Csak elősöm,Rézkeresztelő János,távozása után vált lehetségessé,hogy valóban tudományos ismérvek alapján létesítsünk kapcsolatot a vörös czűsillaggal. Mint ismeretes, kutatásaink során,mindeddig helytelenűl figyelmen kivűl hagytuk a vörös csillagon lévő életet,megfeledkezve nagy elődeinkről,akik a régi korokban már jártak ott. A dogma szerint a vörös csillagon fellelhető viz és levegő bőségéből arra következtettünk,hogy ott nemlehet élet. A jelenlevő földlakók Fülöp és Lőrinc döntő cáfolatai a tévedésnek.Most már Nagy hang is beismeri,hogy könyve ,melynek cime ?,, A viz és a levegő elpusztitja az életet ,, tévedés

Nagy Hang : Igaz, beismerem

Aranyfej : Nem egyszer merűltem személaesen is a vizbe, s amint látjaák nem történt semmi bajom. Ezt a kópék is megerősíthetik.(Fülöphöz) Megkérem Fülöp barátomat ,hogy elemezze ezt bővebben a földlakók nevében.

Fülöp : Talán inkább Lőrinc, ő már az iskolában is tartott beszámolót.

Lőrinc : Szó sincs róla,téged kértek fel e megtisztelő feladatra.

Fülöp : (nagyot nyel és köhécsl) A földről egész jóképű a hold,olyan mint egy sületlen lepény,csak fénysugarakat is szór.Külömben azt szeretném mondani,hogy Aranyfej tényleg belemerőlt a vizbe és uszott a mellén meg a hátán.Jól uszik ,majdnem ugy mint én.És még az is érdekelne ,hogy tartanak-e önök macskát vagy galambot ? Van-e itt nyul meg hal ?

Mindenki tapsol ,utána a felvonúlás következik

Nagyhang : Kedves kópék ,most pedig engedjétek meg,hogy megkináljunk a legfinomabb ételeinkel és italainkal

A lányok hozzák tálcán

Fülöp : Köszönjük,már nagyon éhesek vagyunk

Lőrinc : és szomjasok.(esznek és isznak)

Lőrinc : Ez az ital kissé a fejembe ment,talán ha fejre állnék segítene rajtam.

Lőrinc és Fülöp : (fejre állnak és füttyentenek nagyokat)

A holdbeliek is próbálgatják

Valaki : Mi haszna ha két bolygót is bejártunk mikor nem tudunk fejen állni ,meg füttyenteni.Persze a kormányzatunknak ehhez egy szava sincs.

Egy másik : Majd rendbe jönneka dolgok( és ő is megpróbálja a fejállást.)

Egy riporter : Nem mindennapi kultúra ,de nekem se m sikerűlt a fejen állás meg a füttyentés,majd otthon gyakorolom. Kérlek fordétzsd rám a kamerát ,hogy közvetíthessem a Vénuszra észrevételeimet. (miután a kamera rá irányúlt ) A Vénusz esti hirek tudósítója köszönti a kedves nézőket a holdról ahol a Bolygóközi Konferencián első izben Földlakók is jelen vannak,amint az előbbi pillanat képekből is láthatták,e kis halványfényű csillag lakói,fürge ,némileg groteszk külsejű élőlények A fejükön levő szörzetet vizbe mártogatják. Jól fejlett szemőkben féktelen életösztön tűkröződik.Nem sikerűlt azomban megállapitanom,hogyan szaporodnak. A kérdéseimre melyeket ezzel kapcsolatban feltettem azt válaszolták,feltehetően helyi zsargonban ,, Ezt még nem vettük ,kérem ,,

Riporter 2 : A Jupiter Press tudósítója vagyok,mellettem áll,néha kézen ,néha lábon két földlakó. Itt ismerkedtünkmeg a holdon. Mutatkozzanak be kérem !

Fülöp : Fülöp vagyok

Lőrinc : Lőrinc vagyok

Riporter 2: Nézőinket nagyon érdekelné,hány önökhöz hasonló lakója van a vörös csillagnak ?

Fülöp : Látod ha annyit hiányoztunk az órákról,még ezt sem tudjuk.

Lőrinc : Hallgass már,hogyne tudnánk,csak nálunk a faluban százharminc helyrajzi szám van.

Riporter 2 : Ez a szám fölötte áll az átlagos néző képzelő erejének. Továbbá szeretném ,ha megmondanák,hogy ismeretes –e önöknél a fény fogalma ?

Fülöp : Hogyne, a falú főterén van egy villanylámpa ,és néha világít is.

Riporter 2 : És milyen hosszú ideig élnek a föld lakói ?

Lőrinc : András bá azt mondja ,, Még megsem melegszel,máris a föld alól szagolod az ibolyát.

Riporter 2 : Rendkivűl eredeti szemlélet,s csodálatos módon a mi viszonyinkra is illik.Köszönömuraim,a Mars lakói nagyon fogjákértékelni az önökkel folytatott beszélgetést.

Fülöp : Nocsak

Lőrinc : Én nagyon álmos lettem.

Fülöp : Szunditsunk egyet,de hol ?

Lőrinc : Mindegy ,csak csend volna valahol.

Fülöp : Akkor indulás aludni nagykövet úr.

Lőrinc : Itt jó lesz.(lefekszenek,de nem tudnak aludni)

Fülöp : Alszol ?

Lőrinc : Nem tudok elaludni,…nézd az ott a Föld. Kár,hogy földrajz órán sem figyeltünk oda, legalább tudnánk,hol van Európa

Fülöp : A Föld is tulajdonképpen innen ugy néz ki mint egy csillag,mondom nekedegészen jól fest innen a holdról.

Lőrinc : Csillag ide-csollag oda inkább azt mond meg ,hol van a mi falunk ?

Fülöp : Ott mintha látnék valami hegyet.

Lőrinc : Már alig várom,hogy haza mehessek,még akkor is ,ha iskolába kell mennem.

Fülöp : és ha arra gondolok,hogy otthon rántott hust vacsoráztak apámék.

Lőrinc : Látad azt a nagy fényt ?

Fülöp : Te is láttad ? Ugy tünt mintha a föld egy piros lámpává változna,egy pillanatra minta felgyult volna.

Nagyhang : Már mindenhol kerestelek. A Hold-távirati iroda közlése szerint a földi év 202-ik napján a H-7-113-as hidrogén bomba nyolcadik kisérleti robbantását figyelték meg a vörös csillagon.Addig játszanak ,mig egyszer kilövik magukat a világűrbe és a hold is velük repűl.Elküldtünk egy táviratot cimzett nélkül persze,mert személyesen senki sem ismerünk a földön.Ime a távirat : Nagyköveteik Fülöp és lőrinc rokonszenvet arattak stopp..Kisérleteke szüntessék be,veszélyeztetik a naprendszer üzemeltetését stopp …Természeti törvényeket megőrizni stopp…Nincs mindenütt élet ,kéretin megbecsűlni stopp…- Már uton is van az éter hullámain,csak nem tudom,hogy lesz-e aki felvegye,vagy inkább meghallgassa.

Lőrinc : Mi is észleltük Nagyhang és reméljük,hogy nem a mi falunkban történt.

Nagyhang : Nem, ez csak kisérlet volt,de Aranyfejtől hallottam ezt a Földön ismeretes közmonást ,, Addig jár a korsó a kutra mig nyaka szakad ,,No aludjanak békével kedves kolégák,csak enyitszerettem volna elmondani. (tovább megy)

Aranyfej :Nagyon megkedveltem e két kópét,öröm volt náluk tartózkodni és milyen gyönyörűség volt hallgatni amint kérdezgették : Hogy lehet az ,hogy vagy ,ha egyszer nem vagy,,

Most még csak gyerekek,de ha megnőnek,magukkal viszik álmaikat a nagyvilágba ,s az emberek megmosolyogják egy kicsit,mert keveselni fogják a lehetségeset.Emlékszem ezelőtt kétszáz évvel egy kinai fiucska próbált kihalászni a Sárga folyó nádasából,de én minduntalan kisiklottam a kezei közül.Később költő lett belőle

Elég azomban az elmélkedésből,kérlek Nagyhang ébreszd fel agyerekeket,mert haza kell menniük.

Nagyhang : Rájuk bőgjek ?

Aranyfej : Bőgjön,de menjen távolabb.

Nagyhang : Ébresztő kolégák,sziveskedjeek a Nagypavilonhoz menni,lassan készűlődni kell vissza a Földre.

Lőrinc,Fülöp : (Nyujtózkodnak)

Nagyhang : Mi történik ha a levegőre viz ömlik ?

Lőrinc : Szép buborékok lehetnek belőle.

Aranyfej : Sajnálom,hogy el kell bucsuznunk,de titeket vár az iskola. Itt van a leckétek az alkalmazott matematika intézetnélelkészítették.

Riporter 1 : Engedje meg fényességed,hogy a Föld követeinek az ön jelenlétében nyujthassuk át közös emlékiratunkat melyet ,, A rendszerünk megmentéséért ,, cimmel láttunk el és itt mellékeljük az öngyilkos bolygó egy maradványát.

Aranyfej : Hallotam az öngyilkos csillagról,nagy kozmikus szenzáció volt a maga idelyében a 4-es számó kiscsillag felrobbanása. A bolygó darabjai még most is keringenek a világürben mint egy sötét elátkozott cspat.

Fülöp : Mi kinek adjuk tovább ?

Lőrinc : A tanácselnöknek.Az is lehet,egész Washingtonig küldenek vele.

Aranyfej : De most már indulás,itt áll az Elnök 2 sugárhajtásos üstökös. Sziasztok és ne feledkezzetek meg rólunk.Az emlékiratott juttasátok biztos helyre,hogy minden földlakó tudomást szerezhessen róla.

Vége

 

A két testvér

Magyar népmesék nyopmán írta Tana Anna Mária

Első szín: Két ház a szinpad két oldalán előtérben.Az egyik szegényesen berendezett a másik azt sejteti,hogy ott gazdag emberek laknak.Csak kevés mozgatható diszlet ábrázolja hogy lakásokról van szó.Az egyikben kosárfonással foglalkoznak ,a másik ház tulajdonosa aranyműves.

A háttérben egy nem tul magas emelvényen erdő

Apa 1 : (énekel Kimenta ház az ablakon miközben kosarat fon)

Anya :Virágos kedvedben vagy ,kedves férjem-uram,engem pedig elemészt a bánat.A két fiunkat már csak este látjuk,mindig ott vannak a bátyádnál.

Apa 1 : Hagyd el lelkem,ott legalább jó ebédet kapnak,és a dolog sem öli meg őket

Anya: Igazad van ,a kosár fonásból alig tudunk megélni.

A másik házban:

A gazda és a gyerekek gyürük készitésével foglalkoznak,a férfi kimegy a gyerekek kacsintnak egymásnak ,az egyik kiszalad és behoz egy fazakat gyorsan kanalaznak,majd visszaviszik,ezután a férfi ismét vissza jön)

Feleség: itt az ideje ebédelni,pakoljatok el az asztalról, mert kész az étel .(a kezében tányérokat tart.(A gyerekek leszedik és megteritik az asztalt,ekközben az asszony behozza az ételt és csendben esznek)

(Ekközben a másik házban az apa tovább énekel)

Férj : Jó ez a turós csusza,,,még vegyetek fiaim

Elek : Köszönjük ,már jól is laktunk.

Férj: Hát nem esznek túl sokat ezek a gyerekek.

Feleség: Azért esznek keveset ,mert mire az asztalra kerűl az étel ,ők már bezabálnak a konyhában.

Férj: Na haza mehettek fiaim,holnap reggel is ejöhettek ,hogy segítsetek.

Jancsi: Köszönjük az ebédet.Isten áldja magukat ,holnap ujra eljövünk.

Férj :Isten veletek fiaim.

A férj és feleség kimennek a szinről

A fiuk hazafelé mennek

Elek: Szeretem a bácsiéknál ,mert nem rossz emberek..

Jancsi: Az igaz ,hogy jól bánnak velünk, de a kenyerünkér megdolgozunk.

Elek,Jancsi : Adjon Isten.

Apa: Jó,hogy ma idejében haza értetek,mert, elfogyott a vessző,fel kell mennünk az erdőbe.

Elek: Jaj de jó, mindig szivesen megyek az erdőre.

Apa: Vegyétek a baltát ,indulhatunk is.

- 2 -

Mindhárman elindulnak és énekelnek:Erdő,erdő erdő Maros menti kerek erdő,majd ágakat vágnak

Elek : Nézze csak édesapám,milyen gyönyörű madár !

Apa : Hagyd a madarakat,még elesteledünk,ha a madarakat bámúljátok.

Jancsi: Én is látom édesapám,mintha színaranyból lennének a tollai.

Elek: Kérem édesapám ,fogjuk meg ,a bácsikám majd megveszi.

Apa : miért venne a bácsikád madarat ?

Elek: Azért ,mert a bácsikám aranyműves ,és ennek a madárnak minden tolla aranyból van.

Apa: Hát nem vagyok madarászó kedvemben ugyan,de ette fene fogjuk meg..Add ide a parittyádat ! (lelövi a madarat) Hopp már meg is van!(felveszi) Hát ami azt illeti ilyen madarat még sohasem láttam,bár régóta koptatom a bakancsomat az erdőben…Hőha mindjár besötétedik,kötözzétek a vesszőt és induljunk.

Elek:Készen is vagyunk,ha igyekezünk még idelyében odaérünk a bácsikánkhoz.

(közben a bácsi bemegy a házába)

Apa : Jó estét kedves bátyám!

Férfi: Isten hozott öcsém! Hát mi járatban vagytok ilyen késő este ?

Apa: Az erdőn voltunk a fiaimmal vesszőért és lőttünk egy madarat,gondoltuk biztosan hasznát veszed.

Férfi : Megbolondultál? Hát mit csináljak én egy madárral?

Apa : Ha meglátod,biztosam megfizeted az árát.

Férfi : Te nem vagy észnél ! Vagy engem nézel futóbolondnak.Látod te a házamat ?Ugy nézek ki, mint aki döglött madarakra költi a pénzét ?

Apa : Nem akármilyen madár ez. Ugy láttam a tollai szín aranyból vannak.(mutatja)

Férfi : Na hát ….Ez tényleg csoda…! Akarom mondani csodálkozom,hogy ilyesmire pazarolod az idődet .

Apa : Ha nem kell eladom másnak!

Férfi : Hagyd csak itt,adok valamit érte….Asszony,hozz az öcsémnek egy tábla szalonnát,nagy kedvem kerekedett megenni ezt a madarat vacsorára.

Asszony: (sugja az urának) Ezért a madárért ?

Férfi : (hangosan) hozzad csak,ingyen is adnék az öcsémnek.

Asszony : Az én hugomnak a tegnap este bezzeg nem adtál mikor itt járt kölcsönért,most én sem a dok a te öcsédnek.

Férfi : Ne szájalj asszony! (Halkan) A vén aranykeverő varázslótól hallottam,hogy él az erdőben egy aranymadár,aki azt megeszi az minden reggel egy arany pénzt talál a párnája alatt.Ezek a szerencsétlenek pont azt fogták meg.

Asszony : Jól van no hozom már. (Kimegy és rögtön vissza a szalonnával)

Férfi : Csak a szája nagy, de a lelke nem rosz.

Asszony : No itt a szalonna (az asztalra dobja)

Apa : (elveszi az asztalról és leteszi a madarat)Köszönöm a szalonnát,talán mehetnénk is.

- 3 -

Férfi : Hát ha már idejöttetek,segithetnél az istálóban egy kicsit.Ezekre a gyerekekre csak olyan fuss ide –fuss oda munkát bizhatok(a fiukhoz) ti addig fényezzétek ki ezt a két karkötőt. Asszony,te pedig főzd meg azt a madarat ha már ilyen drágán kifizetted.

Asszony : (dünnyögve) Mindha jó kedvenből fizettem volna ki.(kiviszi a madarat)

Apa : Hát akkor mennyünk mert eddig az asszony otthon kezét-lábát megette nyugtalanságában.(kimennek)

Elek,Jancsi (munkához látnak,és fütörésznek.)

Asszony egy rövid idő után kimegy fáért.

Elek: Hű milyen jó illata van ennek a pörköltnek

Jancsi: Már régecske volt az ebéd.(kimegy és behozza a fazakat, esznek majd ujra kiviszik)

Asszony :visszajön a fával és kimegy a konyhába.)

Apa ,férfi : (bejönnek)

Apa: Szép marháid vannak.

Férfi: Hát aki meg nem issza annak van.

Apa:Na fiaim mehetünk haza ,mert eddig anyátok keresésünkre indúlt.Az Isten áldjon bátyám!

Fiuk: Isten áldja bácsika!

Férfi: Menjetek csak békével…(utánuk lépik az ajóig)…Asszony hozzad a pörköltet.

Asszony(a fazékból az egészet egy tányérba teszi,a férfi eszik)

Sötétség ,zene, világosság kakaskukorékolás

Anya veti az ágyat)Szent isten nézzétek mit találtam a fiuk párnája alatt:két aranypénz!

Apa: Ti elloptátok a bátyátoktól

Elek: Hogyan gondol ilyet édesapám ?

Jancsi : Loptunk mi valaha valamit?

Anya : Eddig még soha sem loptatok de hogyan kerűlt ide ez a pénz ?

Apa: Én tisztességes ember vagyok,megmutatom a bátyámnak.(kimegy)

Férfi : (a másik házban keresi a pénzt, de nem találja) Pedig itt kellene, hogy legyen,a varázsló világosan megmondta ,mikor nála tanultam az aranyművességet.Jól becsapotta vén kuruzsló….s én egy tábla szalonnát adtam a madárért.

Apa : Adjon Isten jó reggelt !

Férfi : a fiaidat vártam, de a te segítséged is elkel az istálóban.

Apa: Azért jöttem mert ,ma reggel a feleségem a fiaim párnája alatt két aranypénzt talált.

Férfi :Azt a menydörgős mindenit a két semmirevalónak ,ismét beleettek az ételembe.(félre) bizonyosan megették az aprólékot és abban lehetett a varázserő.

Apa : Ne haragudjál a gyermekekre hiszen viszahoztam a pénzt.

Férfi : Jól megjártam !….(félre) a két nagybelü….hogy a mennykő csapott volna beléjük!…Milyen gazdag lehettem volna!….de nem baj megbüntetem őket.(az öccséhez) Idefigyelj testvér,vigyázz mert a te gyermekeid az ördöggel cimborálnak.Én azt javasolom neked,hogy adj túl rajtuk,mert ha nem ,megcsinálhatod a koporsókat magadnak is és a feleségednek is.

Apa: Ez azt jelenti,hogy nem tőled va a pénz.

Férfi: Többet nem mondok, te ugy teszel ahogy akarsz, s ha nem fogadod meg a szavamot megbánod.

Apa : Nagyon szomorú dolgot mondtál bátyám,a gondolattól is meghasad a szivem ,hogy meg kell válnom a gyerekeimtől,de a Jó Isten ellen nem lázadhatok fel,az ördög cimboráit nem tarthatom a házamban. Na Isten veled !

Ferfi : Ugy kell nekük ha nem fértek el a madaramtól!

Apa: (hazafelé menet) Istenem bocsásd meg a büneinket ! (beér a házba) Asszony hol vannak a gyerekek ?

Anya : Készűlnek a bácsihoz dolgozni

Apa : Többé nem mehetnek oda! És mi is meg kell szabadulnunk tőlük…..elviszem az erdőbe. Jancsi,Elek gyertek be !

Anya : Mond mi történt, miket beszélsz ?

Fiuk : Itt vagyunk.

Apa : Ma nem mentek a bácsihoz,megyünk az erdőbe.

Elek : Jaj de jó !

Apa : Induljatok.

Anya: Mit akarsz velük ?

Apa : Majd elmondom ha visszajövök.(elmennek)

Anya : Nagyon rossz előérzetem van,Istenem vajon mit akar tenni velük?

(Apa és a gyerekek mennek a háttéri erdő felé a fiuk elől énekelnek Erdő erdő,erdő)

Apa : Nem tudom jól cselekszem –e,de a bátyámnak igaza lehet: Nem kerűl csak ugy magától két pénz az ember párnája alatt,hacsak nem az ördög barátja.

Jancsi : Édesapám itt még soha sem jártunk vesszőért.

Elek : Nagyon elfáradtam.

Apa : Üljetek csak le és pihenjetek meg. Én ott bejjebb láttam jó kosárnak való ágakat,mig megpihentek vágok egy öllel.(eltávoldik tőlük és ugy tesz mintha égat vágna)A helyet nem ismerik ,innen magukra soha sem találnak vissza (elmegy)

Elek : Nagyon megéheztem

Jancsi : Csak ez a száraz kenyerünk van

Elek : Jobb ha elalszunk,teljesen besötétedett.

(sötétség zene éllatok tánca)

(világosság)

Jancsi:Ébren vagy Elek ?

Elek : Ébren. Azt hiszem apánkal valami baj történt. A helyet pedig egyáltalán nem ismerjük.Most mit tegyünk?

Jancsi : Vesszük a tarisznyánkat és utnak indulunk

Elek: De merre?

Jancsi: Akármere, itt nem maradhatunk,mert éhen pusztulunk

Elek : Nézd csak a tarisznyám alatt egy arany pénz van.

Jancsi : Az enyém alatt is. Ez furcsa vajon hogy lehet hogy ujra pénz termett a fejünk alatt?

Elek: Kár hogy az erdőben nincs egy bolt,hogy ennivalót vásárolhatbánk.Mesés reggelit vehetnénk ennyi pénzre.

Vadász: Hát ti itt mit kerestek ,ahol még a madár sem jár ?

Jancsi : Apánkal jöttünk vesszőért ,de őt elnyelte az erdő,aztán itt aludtunk a fa alatt.De mi olyan gyerekek vagyunk,hogy minden reggel egy-egy aranypénzt találunk a párnánk alatt.

Vadász : Az nem rossz ,de itt a pénznek semmi hasznát nem veszitek.Ha akartok, gyertek velem, legyetek az én gyermekeim.

Jancsi : Elmegyünk mi szivesen, csak ne hagyjon minket ebben a nagy rengetegben.

Vadász : Akkor gyertek gyermekeim.

(Sötétség zene Erdőben aprocska kislányka ül az állatok táncolnak)

A tánc alatt a fiuk vadász ruhába öltöznek és már nagy legények

A vadász a feleségével az aztal mellett ül

Vadászné : Ma éppen tiz esztendeje,hogy idehoztad a fiukat,ugy szeretem őket mintha a saját gyermekeim lennének.

Vadász: Nagyon jó fiuk ,mindkettőjükből jó vadász cseperedett.Ugy tudnak a puskával és vadászkéssel bánni akár csk én. Tegnap kipróbáltam őket .Egyszer csak a fejük felett elrepűlt kilenc vadlúd.Mondom nekük lőjenek .A három puska egyszerre sűlt el, és mind a kilenc lúd leesett a földre.

Vadászné : és már egy láda aranypénz győlt össze a párnájuk alól.

Vadász: Mind meg van hiánytalanul. Egyszer majd ha megunják itt az erdőben, nem kell koldusbottal utra keljenek.

Vadászné : Jancsi ,Elek gyertek reggelizni!

Fiuk bejönek egy párat falnak

Elek : Kedves vadászbácsi iletve apánk,nem is tudom ,hogyan kezdjem el mondandómat

Jancsi : az igazság az,hogy nagyon szeretjük itt maguknál,de nagy legények lettünk,szeretnénk szerencsét próbálni a világban.

Vadász : Édes gyermekeim ,tudtam hogy egyszer utra fogtok kelni,és én nem tartalak vissza, menjetek a világba emberek közé.(hozza a ládát) Akármerre mentek erre szükségetek lesz a világban.

Jancsi : Nekünk nincs szükségünk erre a pénzre, hiszen minden reggel uj arany terem a párnánk alatt.Tartsák meg,ugyis sokkal tartozunk maguknak amiért felneveltek.

Vadász : Köszönöm ,de legalább ezt a vadászkést fogadjátok el tőlem,ha talán valahol kétfelé válnátok,ezt a tőrt verjétek be egy fa törzsébe ,s ha majd valamejikőtök visszatér és a kést rozsdáson találja ,az azt jelenti,hogy a másik meghalt.

Elek : Köszönjük.

Jancsi : És köszönjük,hogy felneveltek.Az Isten áldja magukat.

Vadászék: A jó Isten legyen veletek (bucsuzkodás)

(sötétség világosság sötétség zene szinváltozás: erdő )

Elek : Már régóta uton vagyunk az étel is kifogyott a tarisznyánkból,valamit kéne lőni mert éhen halunk

Jancsi : Nicsak egy nyul! (ráfogja a puskát)

Nyul: Kedves vadász ne lőj agyon

Két fiamot neked adom (előjönnek a nyulacskák)

Elek: E két szép nyuszit nem ehetjük meg,de nézd csak egy róka(ráfogja a puskát)

Róka: Kedves vadász ne lőj agyon

Két fiamot neked adom

Jancsi: De ezekkel sem megyünk többre

Elek : Talán ezt az oroszlánt lőjük le (ráfogja a puskát)

Oroszlán: Kedves vadász ne lőj agyon

Két fiamat neked adom (és hozza a kis oroszlánokat)

Jancsi: Az öreg azt mondta, hogy jó vadászok vagyunk mégsem tudunk egy vadat sem lelőni.

Elek: Azt a medvét majd lelövöm.

Medve: Kedves vadész ne lőj agyon

Két fiamat neked adom (hozza a kis medvéket)

Elek: Akkor indulás barátaim.

Jancsi: Most már mehetünk ezzel a sok állattal és még mindig éhesek vagyunk.

Róka: Kedves gazdáink mi ismerjük az erdei ösvényeket, csak kövessenek nyugodtan nemsokára beérünk egy faluba.

Jancsi::Akkor siessünk,és hogy ne érezzük az éhséget énekeljünk valamit

Elindult a kis csapatunk –ének sötétség – szinváltozás – fogadó

Rókák : ime a falu

(A két fiu bemegy a fogadóba)

Elek: Van itt valaki ?

Fogadós: Itt vagyok.. Mit parancsolnak a vadász urak ?

Jancsi : Hát először is enni szeretnénk valamit.

Elek : Odakint van néhény állat azokat is lássa el inni és ennivalóval.

Fogadós : Csak keyérrel és szalonnával szolgálhatok,,mert a tegnap a feleségemet eltemettük,és nincs aki főzzön.

Elek : Ha felfogad minket,mi be is szerezzük az ennivalót és főzünk is.

Fogadós : csak egyikőtöket fogadhatom fel ,kettőt nem tudok fizetni.

Jancsi : Talán a faluban találunk munkát

Fogadós : Ez olyan szgény falu ,hogy mindenki saját magát látja el,itt nincs aki fizetni tudna.

Közben kiszolgálja és a fiuk esznek

Jancsi : Kedves Elek,elérkezett az idő,amikor el kel válnunk egymástól mert együtt nem találunk munkát.

Elek : A faluvégén láttam egy öreg fát,abba szúrjuk a kést,egyikünk megy keletnek,másikunk nyugatnak

(Befelyezik az evést fizetnek)

Jancsi : No mi megyünk is Isten magával fogadós.

Fogadós : Isten magukkal uraim

(elindulnak a fához)

Elek : Az állatokat elosztjuk (beleszurják a tőrt) Te merre méssz ?

Jancsi : Talán nyugatra.

Elek : Akkor én kelet felé indulok,Isten veled

Jancsi: Isten veled ( megölelik egymást)

Zene főggöny

Vége az első felvonásnak

Második felvonás

A háttérben hegy rajta kut és kerítés, elől fogadó és palota

Az elindult a kis csapatunk cimű énekkel vonul be Elek az állataival

Elek : Végre a sok barangolás után egy város.

Oroszlán: egy királyi város

Róka : ott a király palotája

Medve : Valami tragikus dolog történhetett,minden házra fekete zászló van kitűzve.

Elek : Majd megtudjuk. Betérünk ebbe a fogadóba,ránkfér egy kis pihenés meg étel.Adjon Isten jó apot fogadós ur.

Fogadós : Magának is szép fiatal vadász. Kerűljön beljebb,talán szolgálhatok valamivel.

Elek: Köszönöm, valami főtt ételt szivesen megennék,az állataim szintén nagyon éhesek,és meg is szeretnék itt szállni néhány napra.

Fogadós : Van finom paprikásom ,már hozom is

Elek : Ez tényleg finom,de mondja,miért gyászol a város?

Fogadós : Nagyon bátor vitéznek látszol fiam,neked nem szivesen mondom el,mert sok vitéz megfordúlt városunkban,de mind idevesztek.

Elek : Mondja csak bátran !

Fogadós : Hát ha minden áron tudni akarod….amint látod ez egy gazdag város,mindannyian jólétben élünkl,de van egy nagy átok a fejünkön,a városnak csak egy kutja van,s azt a kutat egy sárkány őrzi ,és annak a sárkánynak minden esztendőben egy tizenöt esztendős lánykát kell adni,s akkor megint egy évig ad vizet a városnak.Most éppen a király leányára kerűlt a sor.

Elek : Szóval nem kerűlt senki aki elássa a baját annak a szörnynek.Majd adok én neki tizenöt éves lányokat….. Nem vesztegethetem az időt,azonnal indulok ,csak arra kérem mutassa meg, hol van az a kut.

Fogadós : Az az ut a kuthoz vezet.

Elek : (az állatokhoz) Dolgunk akadt kedves állataim ,meg kell mentenünk a várost a gonosz sárkánytól.

Oroszlán : Bármiben a segítségedre leszünk.

Elek: Akkor induljunk. Utánam barátaim ! (a kut felé indulnak)

Fogadós : Ej,ej, nehéz fába vágta a fejszét szegény vitéz ,nem hinném,hogy látom még valaha

Elek : No itt volnánk,olyan kut mint a többi,sárkánynak nyoma sincs.

Róka : Talán ott heverészik a kertben, nézzük meg.

Nyul : Nézd csak mit találtam… egy levelet.

Elek : Hadd látom ! Figyeljétek csak mit ir: A kert mellett találsz egy aranykorsót,ha tartalmát egy huzásra ki tudod inni ,fordulj jobbra és a harmadik lécnél addig ássál mig meg nem találod az arany kardot,ha háromszor megtudod suhintani a fejed fölött,megküzdhetsz a sárkánnyal

Medve : ne busulj kedves gazdám,mi is segitünk neked

Kiissza a korsó tartalmát,

Elek : Nahát ez meg van ( Kezdnek ásni)

Róka : Itt a kard! ( minden állat próbálja megsuhintani de nem tudja)

Elek : (neki sikerül) Most már csak a sárkány kell elődugja az orrát…..Gyertek üljünk le ide és várjunk.

(harangozás hallatszik- a palota megtelik emberekkel)

Király : Édes egyetlen leányom,most el kell válnom tőled.Tudom ez az ut a halálba vezet,de a városért halsz meg,külömben ezren fognak szomjan halni.

K.Leány: de apám nem akarok meghalni!

Király : Kedves Népem! Még egyszer megteszem ajánlatomat : Ha akad valaki ,aki megmenti a lányom életét,neki a dom fele királyságom és a lányom kezét.

(senki sem jelentkezik)

Király : Látod édes lányom, nem akad egy vitéz sem már, aki megküzdene a sárkánnyal,mert akik odamentek mind meghaltak ,menj szépen a kuthoz,és gondolj városunk népére.

K.Lány : Isten magával édesapám.

Király : Isten veled édes lányom

A nép szomorú éneket énekel pl Álmodj királylány

Királylány : megijed az állatoktól

Elek : Ne félj fenséges királykisasszony ,jer bátran nem bántanak ezek az állatok téged.Az életed megmentésére jöttem ide.(megfogja a lány kezét és a kertbe vezeti) Légy erőss,Imádkozz bátor szivvel ,mert én mindent megteszek,hogy legyőzzem azt az undorító szörnyet.

K. lány : Köszönöm szép vitéz

Elek : A viz már forrik ,készülődik a sárkány.(kihuzott kardal a kut mellett áll,a kutból láng csap ki és megjelenik a sárkány)

Sárkány : Ember szagot érzek ,hol vagy szépségem,mert már nagyopn éhes vagyok.

Elek : A mai ebéd elmarad rusnya sárkány,mert azonnak széthasítalak ezzel a kardal.

Sárkány : Már sok ilyen vitéz akart megijeszteni, de mindeniket felfaltam.(Eleknek ugrik,neki is kardja van,Elek hosszu harc után legyőzi a sárkányt)( a sárkány egy magas fiu

Elek : Csak én nem vagyok akármilyen vitéz !

Állatok : Megaztán itt vagyunk mi is.

Sárkány : Te mocsok,megbánod még,hogy ide merészkedtél.

Elek : Mocsok az apád,meg az ördög akivel cimborálsz.

Elek: (miután legyőzi a sárkányt)Na ezzel megvolnánk nagy behemót dögje,most már nem eszel többé lányokat,és vitézeket,kivágom azt a mocsok nyelvedet,bizonyságul,hogy örokre elintéztelek.

Róka : Most már menjünk a királylányhoz,szegényke nagyon meg lehet ilyedve(oda mennek)

Elek : Gyere királylány nézd meg megöltem a sárkányt.

Királylány : Na te vitéz vadász fiu ,megmentetted az életemet,tied a fele királyság és az én kezem,ásó kapa s a nagy harang válasszon el minket egymástól.

Elek : A legszebb lány vagy akit láttam életemben,szivesen feleségül veszlek.Ha nem haragszol meg most egy kicsit pihennék mert nagyon kimerített ez a harc,azután hazaviszlek az apádhoz

Királylány : Gyere ,ide leülünk,hajtsd a fejed az ölembe és aludj egy kicsit.

Elek : Kedves állataim ti őrködjetek mellettem mig alszom

Oroszlán : Igenis jó gazdánk pihenj nyugodtan mi résen állunk.

(királylány énekel -Alom álom éde álom-) ( a zene még szól a szöveg után – a palotába siet mindenki csak az udvarmester marad a domb alatt és figyel)

Udvarmester : Nem értem a dolgot,mintha másképpen történt volna minden.Más évek ben a sárkány eget rázó üvőltéssel szokta kifejezni örömét miután felfalta a lányokat,most semmi nesz. Megyek megnézem mi történt.(elindul)

(Az állatok is elalszanak csak a királylány van ébren)

Udvarmester : tudtam ,hogy valami gyanus,Uram isten valaki megölte a sárkányt és elvitte a királylányt (odalopakodiks akirálylányra fogja a puskát)

Királylány : Te hogyan kerűltél ide ? Talán meggondoltad magad,hogy kiállj a sárkány ellen,már elkéstél,ez a fiu megelőzött, az ő felesége leszek.

Udvarmester : Egy szót se többet ! Ha még egy hangot hallok lelőlek és beledoblak a kutba,apád ugy is azt hiszi,hogy már nem élsz.

Királylány : Ne lőj meg, azt teszem amit mondasz.

Udvarmester : Állj fel ! Mostlevágom a szerelmed fejét s azt mondjuk apádnak,hogy én öltem meg a sárkányt.(levágja a fiu fejét) most levágom a sárkány körmét bizonyságul apádnak.Ha a királynak egy szót is szólasz halál fia vagy,most pedig induljunk a palotába,nagyon me fognak lepődni.( mennek a palotába)

Udvarmester: Fenséges királyom megmentettem a lánya életét,követelem a jussomot,a fele királyságát és a lánya kezét.

Király : Amit megigértrm meg is teszem

(leszedik a fekete zászlókat)

Királylány : Kedves édesapám,a felesége leszek,csak egyre kérlek,az esküvőnket elhalasszuk egy évvel és egy nappal,addig jegyes menyasszonya leszek az udvarmesternek.

Király : Elfogadom a kérésedet bár nem értem miért halogatod hisz ez az ember megmentette az életedet .Ezért most nagy ünnepélyt csapunk az eljegyzésetek alkalmából Jöjenek a zenészek mulason és táncoljon mindenki.

(tánc közben kivonulnak a szinpadról).A tánc után kivonulnak aszinről.

(Fent a hegyen az állatok felébrednek )

Nyúl : Jaj Istenem nézzétek csak levágta vaklaki a gazdánk fejét.

Róka : És elrabolta a király lányt.

Medve : Mit tegyünk.

Róka : Először is életre kell keltenünnk gazdánkat.

 

Oroszlán : Mindenki más irányba indul és aki a leghamarabb megtalálja a forrasztó füvet igyekszik vissza .Három napon belül mindegyiketek ittlegen

Nyul : Én már indultam is viszontlátásra (elszaladnak).

Róka :Nagy a baj oroszlán sehol sem találtunk forrasztó füvet.

Oroszlán :Hát bizony nem könnyű dolog manapság forrasztó füvet találni ,de meg van ,a kutya teknős nem akarta ide adni de mikor rátapostam a hátára könyörgött hogy ,hagyjam életbe és ideadta az egyik füvet ez éppen elég lesz.

Medve: Akkor gyorsan illesszök a nyakára mert késsőbb már ez sem fog használni.

Oroszlán :Igy ni.

Elek: Jaj milyen jót aludtam ,biyony a fáradság miatt .

Medve: Te nem is aludtál ,hanem meg voltál halva .

Oroszlán : Be kell vallanunk ,hogy mi is aludtunk és nem vigyáztunk rád valaki levágta a fejed és elrabolta a királylányt.

Róka: Mig a forraszto füvetkerestem ,hallottam ,hogy két erdész beszélgetett és azt mondták ,hogy a király kisasszonyt visszavitték a palotába.

Elek: Jó, hogy megmentette vala kis jobb ,ha mi tovább maradunk tudjátok én egy szegény vadász fiu vagyok nem vagyok én méltó sem a kirélyságra sem a királylány kezére .Gyertek induljunk talán máshut több szerencsével járunk (énekszóval el)

FÜGGÖNY Sötétség

Róka: Mintha ismerném ezt a helyet.

Medve: Ez az a város ahol egy évvel ezzelőtt jártunk.

Nyul: Ahol megmentettük a királylányt.

Elek: Igaz is meg kellene tudjuk mi lett azóta a királylánnyal.Gyerünk megszállunk itt a fogadoban.

Adjon Isten jónapot kocsmáros .

Kocsmáros : Ismerlek titeket ,ti még jártatok nálam .

Elek : igen de akkor a váeros gyászban volt , most meg minden virrággal van feldiszitve.

Kocsmáros: Tudod azon a napon mikor te elmentél az udvarmester megölte a sárkányt. Azótta jegyben van a királylánnyal ma lesz az eskűvőjük .Hozzak valami ennivalót?

Elek: Most nincs időm enni hozz inkább egy kosarat meg papirt.

Kcsmáros:azonnal.

Elek: Na megály udvarmester.

Kocsmáros: Parancsolj itt van amit kértél.

Elek: (ir egy levelet beleteszi a kosárba) Medve ezt vidd a palotába és add oda a király lánynak de csak is neki .

Medve: Ahogy parancsolod ugy teszek .

Egy őr: Mi járatban vagy.

Medve: A király lánynak személyesen kell átadnom ezt a kosarat .

Őr: Hát oda most nem mehetsz be.

Medve: Majd megmutatomén neked ,hogy igenis bemehetek

(fére löki az őrt és bemegy a palotába odaadja a királylánynak)

Királylány : elolvassa a levelet és odahivatja az apját)Édes királyapám,most már mrgmondhatom az igazat.Asárkányt nem azudvarmester ölte meg,hanem egy vitéz,de miközben aludt az udvarmester levágta a fejét,engem pedig kényszerített,hogy hazudjak.Most ez a vitéz itt van a városban

Király : Édes lányom most értem,hogy miért halogattad az esküvődet,azonnal lefogatom az udvarmestert és hivatom a vitézt.Ebbe a kosárba küldök neki királyi öltözetet,hogy méltóképpen jelenhessen meg a palotába…. Medve vidd ezt a kosarat a gazdádnak,és mond meg neki,hogy a lányommal együtt várjuk a palotában.

Medve : Parancsára felség (meghajlik ,el)

Király : Őrség,az udvarmestert lefogni,nem ő ölte meg a sárkányt.Ő egy hazug gyilkos.Hamissággal akarta megszerezni a felekirályságom é a lányom kezét.

Őrök : (lefogják)

Udvarmester : Kegyelem !…Beismerem,hogy nem én öltem meg a sárkányt de ezentúl megváltozom.

Király : gazembereknek nincs kegyelem. Vigyétek a legsötétebb börtönbe és soha ne engedjétek ki onnan.

Elek : Meghívását elfogadtam,itt vagyok,itt a bizonyíték ! (felmutatja a nyelvet)

Király : nem szükséges, a gazember már beismerte bűnét,és külömben is ,a kányomnak hinnék nem neki…Ha akarod feleségül veheteda lányom és tied a fele királyságom.

Elek : Hát…. (A lányra néz)

Királylány: Na mondjad már !

Elek : Nagyon szivesen, én leszek a legboldogabb király !

Tánc majd sötétség

Uj jelenet

Elek : kedves feleségem, ha nincs ellene kifogásod egy kicsit szétnézek a környéki erdőben.,hiszen tudod vadász vagyok nagyon hiányzik az erdő.

Királylány : Menjél kedves férjem . De vigyázz ,a kék árkon túl van egy sötét erdő,aki oda bemegy az többé nem tér vissza.Csak azt az erdőt kerűld ki.

Elek : Ne félj csak a közelbe megyek. Isten veled (oroszlánhoz) Hivjad az állatokat,megyünk az erdőbe ( menek és meglátnak egy szarvast ) Nicsak egy szarvas, menjünk a nyomába

( sötétség )

Elek : Azt hiszem rossz helyen járunk teljesen besötétedett,pedig még reggel van,bizonyosan bekerűltünk a tiltott erdőbe.Gyüjtsetek gajat és gyujtsunk tüzet.(meggyujtják a tüzet) Most gondolkodhatunk hogyan jutunk ki innen

Boszorkány : Jaj hogy fázom, jaj hogy fázom !(fent van egy fán)

Elek : Gyere le ha fázol és füttözzél meg a tűznél.

Boszorkány : Jaj ,nem merek leszállni ,mert félek az állataidtól,hanem van egy kis vesszőm,azzal érintsd meg az állataidat s akkor tudom nem bántanak engem.

Elek : Dobd csak ide (megérinti az állatoka azok meghalnak)

Boszorkány: Most te is meghalsz oktalan legény ( megérinti vesszővel és versikét mormol ,Elek meghal és a boszorkány kihurcolja a szinről))

A palotában

Királylány : Már két nap telt el azóta hogy a férjem elment az erdőbe vadászni,bizonyosan bement a tiltott erdőbe és odaveszett ő is.Hiába mondtam neki ,hogy ne menjen oda.

Király : Semmit sem tehetünk .Hirdetessétek ki a városban,hogy minden házra tegyék ki a fekete zászlót,a fiatal király meghalt,elnyelte a sötét erdő (mindenki sir)

Jancsi : Gyertek állatkáim ,ebben a fogadóban megpihenünk,majd holnap tovább indulunk a testvérem keresésére,ha ugyan megtaláljuk,legalább a sitjút,mert,hogy nem él az biztos,a kés amit a fában hagytunk rozsdás volt ,s ez azt jelenti hogy meghalt.vagy legalábbis nagy bajban van.Nézzétek milyen rozsdás.

Fogadós : Kerűljenek beljebb kedves vitéz ur.Ha nem tudnám hogy meghalt azt hionném,De mégse magasabb volt és szőke.

Jancsi : Mondja fogadós ur ,miért van ez a város gyászban ?

Fogadós:A fiatal királyt gyászolj a város.Elment vadászni és betévedhetett a tiltott erdőbe mert többé nem tért vissza ,de ez hosszu történet.Ott kellene kezdenem hogy egy evvel ezelőtt jött a városba egy hozzád hasonló fiatal vadász éppen ilyen állatai voltak mint neked .

Jancsi: Erről a vadászról meséljen.Nem tudja merre ment ?

Fogadós : Éppen rüla beszélek . tudja ,miután legyőzte a sárkányt ő lett a király.Néhány héttel ezelőtt,amint mondtam elment vadászni,és nem tért vissza.

Jancsi : Tovább ne is meséljen ,csak azt mondja meg,hol van az az erdő ?

Fogadós : Hej, édes fiam ,te oda ne menj,mert te is úgy fogsz járni mint a testvéred.,mert tudom most már ,hogy a testvéred volt ,hiszen nagyon hasonlítotok egymásra,és neki is ugyan ilyen állatai voltak.

Jancsi : Ha tudja,megérti,hogy miért keresem,és ha megtalálom megmentem,de mondja már merre induljak !

Fogadós : A te életed azt csinálsz vele amit akarsz. Ha mindenáron meg akarod keresni,először is áthatolsz azon at erdőn,majd a kék árkon túl meglátsz egy rengeteg sötét erdőt,onnan majd elboldogulsz magad,mert én nem ismerem a helyet ,soha nem merészkedtem a közelébe se.

Jancsi : Köszönöm ! A viszontlátásra ! Induljunk állatkáim ,a bátyám nyomára akadtam.

Fogadós : Az ég legyen veletek fiam !

(énekelve mennek , meglátják a szarvast )

Jancsi : Csitt ! Már itt vagyunk az árok mellett,nézzétek a szarvas a rengeteg felé tart,talán ő a nyomra vezet. Kövessük….Nézzétek egy re sötétebb lesz az erdő,alig látni már valamit.

(Korom sötétség)

Egy tapodtat sem mehetünk tovább,gyorsan gyutsunk tüzet. Itt mintha tűzhely lenne,(meggyujtja) Igy ni !

Róka : Most gondolkozhatunk,hogyan jutunk tovább .

Boszorkány : Jaj de fázom,jaj de fázom !

Jancsi : Gyere le ha fázol és füttözzél meg a tűz mellett.

Boszorkány : Jaj nem merek leszállni,mert félek az állataidtól,hanem van egy kis vesszőm,ledobom ,azzal érintsd meg az állataidot,s akkor tudom,hogy nem bántanak engem.

Jancsi : Bolondnak nézel engem te vén csóka,majd lehozlak én onnan azonnal s akkor megmondod mi lett a bátyámmal !(leszakít néhány gombot a kabátjáról ,a puskába tölti és lelövi a boszorkányt az állatok körűl veszikl)

Boszorkány : Jaj kegyelmezz szép vadász legény,ha nem hagyod hogy szét tépjenek ezek az állatok elmondom mi lett a testvéreddel.

Jancsi : Vezes azonnal hozza, de ha nem találom életben ,szét tépetlek ezekkel az éhes állatokkal.

Boszorkány : (indul de el akar szökni )

Jancsi : Meg ne probáld elszökni !

Boszorkány : Add szavadot hogy nem bántasz ha kiengedem a bátyádat !

Jancsi : tedd a dolgod mert azonnal széttépetlek (az állatok morognak)

Boszorkány (int a vesszővel és előjön sok vitéz egy gödörből)

Jancsi : Na most vén szipirtyó véged van,nem engedhetem,hogy még valakit kővi változtass ! Tépjétek szét,de úgy,hogy egy porcikája se maradjon egyben.

( az állatok széttépik,és világosság lesz.)

Elek :Köszönöm kedves öcsém ,hogy megmentetted az életemet és hogy világosságot hoztál az erdőre.

A kiszabaditottak : Hálás köszönet vitéz !

Elek : de mond hogyan találtál rám ?

Jancsi :Tudod a tőr amit a fában hagytunk ,mikor visszatértem rozsdás volt.Tudtam,hogy bajban vagy.Elindultam,hogy megkeresselek és itt vagyok (ölelkeznek )

Elek : Akkor azt is tudod ,hogy én király vagyok, Induljunk haza a palotába mert a feleségem és apósam nagyon szomorúak lehetnek

Jancsi : Bizony az egész város gyászol téged. Azt hitték,hogy meghaltál

Elek : Akkor siessünk !

Énekelve indulnak – a palotában mindenk sir

Elek : Kedves feleségem itt vagyok (megöleli) Kedves apósom (őt is)

Király : Hogyan sikerőlt megmenekülnöd a sötét erdőből ?

Elek : Az öcsém mentett meg az állataival,külömben soha sem jöttem volna visza,mert egy vén boszorkány kővé változtatott ,és kiszabadította a többi fogjot is. Az erdőbe pedig ezentúl bemehet bárki,mert a boszorkányt széttépték az állatok

Király : Az öcséd épp olyan vitéz mint te vagy fiam, megérdemli a királyság másik felét.Én már ugyi öreg vagyok,s hogy neki is legyen feleséged,ha ti is akarjátok neked adom a keresztleányom ,Erika hercegnő kezét. Most pedig táncra mindnyájan ! Ezt meg kell ünnepelni ! És még valami : Ha Jancsi Eleket meg nem találta volna, a mi mesénk is tovább tartott volna! Itt a vége fuss el véle,capjon meg az ostor vége !

Ének ,tánc

Vége.

Tündérek tánca

Egymásután színre lép Merlin varázsló,Tarka tündér és Virág tündér.

Virágtündér:Isten hozott kedves testvérkéim Tarkatündér és Merlin,már régóta nem találkoztunk ,és kiváncsi voltam mi történt veletek azóta.

Merlin:Jó ismét találkozni annyi idő után,látom semmit sem változtatok amióta ,elváltak utjaink.

Tarkatündér:Meséljetek ,mit csináltatok azóta?

Merlin : Én vagyok Milán királyfi keresztapja, és mióta meghaltak a szülei és ő lett a király, mindig csak rá vigyázok .

Tarkatündér: Én a varangy királykisasszony keresztanyja vagyok, és sok gondot okoz nekem szegényke ,mert nagyon csunya ,buta és gonosz ,bármit is tegyek vele,bárhogy is összeszedem minden varázserőmet ,nem tudom széppé és okossá varázsolni,most meg az apja is meghalt szegénykémnek,az anyja pedig csak magával törődik.Szerencsére sikerült elhitetni vele, hogy ő a legszebb a világon.Az anyja pedig annyi szép ruhát készítetett neki ,hogy lassan én is szépnek látom a sok drágaságba öltözve.

Virágtündér: Hát nekem a legkönnyebb a dolgom.Én a Rózsa királykisasszony keresztanyja vagyok.Neki élnek a szülei és nagyon boldogok .A királyt és a királynét az egész ország szereti.Rózsakirálykisasszony pedig olyan gyönyörű,olyan jóságos,hogy a nap is elvakúl szépségétől.Nincs is rám szükségük,régóta nem jártam a palotájukban.Néha bejárom a világot,de legtöbb időmet kis tündérkéimmel töltöm itt a palotámban.Magatok is láthatjátok, milyen szépen táncolnak,foglaljatok helyet és gyönyörködjetek bennük.

Tündérek tánca

Tapsolnak

Merlin: Nagyon szép volt,de most már mennem kell,nem hagyhatom sokáig szem elől Milán Királyt.

Tarkatündér: Én még jobban sietek, szegény varany királykisasszonyom haragudni fog ,hogy ilyen soká távol voltam. Pedig mindent megteszek érte , mégha sokszor nagyon goromba is tud lenni,hiába keresztanyai kötelesség.Minden jót testvérkéim (elmegy)

Merlin: Minden jót,már itt sem vagyok.

Virágtündér: Járjatok szerencsével,Gyertek tündérkéim üljünk kocsiba és mi is menjük egy kis világkörűli kirándulásra.

(táncolva elmennek)

A palotában

Sötétség és szép hangok (kürt hang)

(ezalatt behozzák a palota előkészített diszleteit)( A nép elhelyezkedik)

A villany felgyul,a kürthang folytatódik

(a király és a királyné valamint Rózsakirálykisasszony leülnek a trónra)

Király: Mélyen tisztelt Tanácsosok,miniszterek,udvarhölgyek,szeretett népem ! Azért hivattalak benneteket e csodálatos napon palotámba,hogy méltóképpen megünnepeljük kedves leányom Rózsakirálykisasszony tizenhatodik születésnapját.Nagy örömmel tölt el az a tudat,hogy boldogan ünnepelhetünk a jól végzett munka után.És ezuttal megköszönöm minden alattvalómnak a szorgalmas munkáját,mert senki sem henyélt az országban.A tudósok felfedezéseikkel megkönyítették a munkások és földművesek dolgát.,A tanácsosok és miniszterek okos gondolkozásának köszönhetően külföldi kapcsolataink jól müködnek,itthon pedig mindenkinek van kereseti lehetősége és jó megélhetősége,nincsenek koldusok lakásnélküliek és nincsenek rablók,A börtönöket már rég felszámoltattam, mert nics szükségünk rájuk.Hála Istennek vannak jó tanáraink és orvosaink,s a nézeteltéréseket igazságos törvényszékünk megoldja. Testőreimet is csak a protokoll megőrzése miatt tartom.Az országban tisztaság van és rend.Mindenki tudja,hogy mit kell tennie.És ezért hálával tartozom az egész népnek .Mulassatok hát kedvetek szerint.Érezzétek jól magatokat palotámba.

Nép : Éljen a király és királynő Hipp-hipp hurrá! (háromszor) Éljen Rózsa királykisasszony!

Első Miniszter: Felséges királyom, Királynőm tisztelt összegyültek.Nem mulaszthatom el az alkalmat ,hogy kifejezzem nagyrabecsülésemet irántatok, mert a ti okosságotoknak és munkátoknak köszönhetően tudtuk felvirágoztatni országunkat.Fenséges Rázsakirálykisasszonynak pedig boldog születésnapot kivánok az egész ország nevében! Hipp-hipp hurrá!

Nép: Éljen Rózsa királykisasszony Hipp-hipp hurrá!(háromszor)

Első miniszter: Kedves vendégek a hosszú beszéd unalmas,nem is untatlak tovább benneteket,mindenki egyen igyon és táncoljon, soha nem fogjuk el feledni ezt a szép napot, mikor a legszebb és legjóságosabb királykisasszony születése napját megünnepeltük,mert ismerve erényeit tudjuk,hogy méltó követője lesz fenséges szüleinek.Szóljon tehát a zene .Ha megengedi fenséges királyom az első táncot leányával szeretném táncolni.

Király :természetesen hiszen ön és kedves felesége tanították táncolni.Én pedig a királynővel táncolok

Zene keringő mindenki táncol

(tánc után)

Királynő : Mintha egy kicsit szédülnék Kedves férjem, ha megengedi most visszavonulok .Önök csak múlassanak jól.

Király: Az utóbbi időben sokszor láttam fáradtnak mért nem szólott az orvosnak.

Királynő : Azt hittem csak múló rosszullét, és nem akartam gondjaimmal terhelni e nagy ünnepség előtt.

Király :Felkisérem a lakosztályába, és azonnal küldöm az orvost (valamit sug a miniszternek)

Miniszter : Kedves vendégek A királynő nem érzi jól magát és visszavonúl.Fenséges királyunk azt mondta, hogy mi csak mullassunk tovább,de én veszem a bátorságot, és megszegem akaratát.A mullatságot befelyezzük ,ha a királynő beteg, nekünk sincs kedvünk múlatni.

Rózsa :Kedves édesanyám én is veled megyek.

Királynő : Sajnálom ,hogy elrontottam a születésnapi mulatságodat.

Rózsa : Csak az a fontos hogy te meggyógyulj mulatni tudunk máskor is.(a királynő összeesik) Jaj édesanyám ! (a király és a miniszter az ölükbe veszik és elvonulnak néhány fő ember is utánuk megy valamint Rózsa)

Nép :Jaj a királynő,mi baja lehet ?

Szomorú éneket énekelnek imádkoznak a királynő meggyógyúlásáért

Miniszter : (szomorúan visszajön) Emberek méj fájdalommal kell közölnöm veletek ,hogy fenséges királynőnkön az orvosok nem tudtak segíteni ,pár percel ezelőtt meghalt.A szomorú király általános gyászt rendelt el .Vonjatok be mindent fekete kárpittal.

Nép : (nagy sirás zokogás) (miniszterek visszajönnek egyesek kiviszik a szines diszletett és feketét hoznak be.)(szerre mindenki fekete palástot tesz magára)

Gyászéneket énekelnek .(közben bejön a király és Rózsa , leborulnak a trónra és sirnak) (feketébe öltözve)(A nép áll mint egy kórus)

Hosszú ének alatt sokszor sötétség és világosság (egy idő után Rózsa kimegy)

Miniszterek szintén feketében ) Már jó idelye eltemettük a fenséges királynőt, fenséged nem sirhat most már egész életében.

Király : Semmivel sem tudtok megvigasztaln,i én most már ezentúl csak sírni tudok,a királynő nélkül semmit sem ér az életem.

Ismét sötétség a zene folytatódik (a miniszterek kivonulnak)

Világosság (bejön a miniszter)

Miniszter : Fenséges Királyom, egy furcsa teremtés szeretne fenségeddel beszélgetni ,azt mondja egy messzi országból jött ,és ő meg tud vigasztalni téged

Király : Senkit sem fogadok,küldjétek el.

Miniszter : Én mégis merészkedem javasolni,hogy fogadja fenséged,hátha tényleg megtudja vigasztalni,mert nagy szükségünk van fenségedre, már régóta nem törődik az országgal,és jó tanácsai nélkül a dolgok nem mennek jól.

Király :Igazad van.Engedd be,bár a világon senki nics, aki meg tudna vigasztalni engem.(miniszter meghajlik és kimegy)

Vészjósló hangok-utána rövid szomorú zene

Király : Hej kedves miniszterem engem már semmi sem vigasztalhat meg (sir)

M.királynő : (a király tovább sir,a királynő egy üvegecskéből piros folyadékot önt a király hátára ,majd a saját tenyerére,tenyerét a szivére teszi,majd a kiraly fejére (ekközben furcsa hangok a közönségneg ne legyen túl feltűnő, melléje borul,a vállára teszi a kezét,és ő is hangosan sir-szomoró zene fojtatódik)

Király: Hogyan akarsz te vigasztalni engem, mikor még nálamnál is keservesebben sírsz ?

M.Királynő : Királyom ,nem azért jöttem,hogy vigasztaljalak.Azért jöttem,hogy együtt sírjak veled,mert engem is ugyanúgy vert meg a sors,ahogyan téged.

Király : Nagy szomorúságomban is megesik a szivem keserves sírásodon.Mi történt veled fekete asszony,miért sírsz,miért panaszkodol így?

M.Királynő: Ahogy te,király,a te kedves feleségedet,ugyanúgy siratom én az én drága férjemet.(jajveszékelve sír)

Király :Éppen annyira szerethetted a férjedet mint én a feleségemet.Bizonyosan jó ember volt.

M királynő : Férjem egy innen távolra eső ország király volt. (hátraveti a fekete fátylat) A távolság miatt országaink még kereskedelmi kapcsolatot sem tartanak, de az ujságból olvastam hozzám hasonló nagy bánatodat, és eljöttem ,hogy együtt sírjunk,ha már vigaszt egyikünk sem talál.

Király : De én nem engedhetem ,hogy egy ilyen gyönyörű királynő szomorú legyen, és sírjon.

M.Királynő : De szívnek még egy király se parancsolhat,engem már nem lehet megvigasztalni (hangosan sir,és kiszalad)

Gyanus zenehangok

Király : Mintha levették volna rólam a nagy szomorúságot és fájdalmat már csak azon tűnődöm miként vidithatnám fel e szomorú királynőt,tennem kell valamit szegénykéért,meghasad a szívem miatta,talán csak nem lettem szerelmes? (csenget)

Miniszter : Parancsol Felséged?

Király : Kedves miniszterem ,köszönöm ,hogy beengedted e drága jó asszonyt.Szépsége teljesen kigyógyított nagy bánatomból.Van azomban egy nagy baj,ő vigasztalhatatlan.Nem tudom mitévő legyek.

Miniszter : Mondjon felséged vigasztaló szavakat ,talán meg is hívhatná vacsorára.

Király : Már mindennel próbálkoztam , a szavak nem használnak neki.Talán a vacsora ötlet jó.Szóljál a lányomnak, hogy hívja össze az udvarhölgyeket és mutassanak be egy szép vidám táncot vendégünk tiszteletére és vigasztalására.

Miniszter : Engedelmével, Fennség ez az ötlet nem jó,Rózsa királykisasszony annyira szomorú,hogy nem tudna táncolni.

Király : Mi az ,hogy nem tudna táncolni.Ő is gyászolt már eleget, neki is kell a szórakozás.

Miniszter : Ahogyan parancsolja Fenség

Rozsa : A miniszter felkeresett lakosztálkyomban ,és furcsa kérésed miatt azonnal ide siettem.Tudod Apám,hogy soha nem voltam szófogadatlan, de kérésednek nem tudok eleget tenni.

Király : Ez nem kérés hanem parancs . Legyen vége a sok sirásnak,vesd le fekete ruhádat,öltözz ünneplőbe,és az udvarhőlgyek is ezt tegyék!

Rózsa : Igenis Apám (elmegy)

Király : Talán ez a terv jó lesz. Mindent megtennék ezért a szép szomorú asszonyért.

M királynő: Olyan jó a te palotádba,akár merre menjek minden fekete,az én szomorú szivemnek való.

Király : Ne fély nem lesz sokáig szomorú,egy meglepetést tartogatok a számodra.

M.királynő: Jaj ne próbály engem vigasztalni. (sir)

Miniszter: Felség minden elő van készítve.Az egész udvar parancsodra várakozik.

Király: Nyissatok ajtót jöjjön be mindenki.(megkarolya a földön siró nőt és a tronra ülteti) Egy királynőnek a trónon a helye,kérlek ne sírj, a könnyek tönkreteszik a szép arcocskádat.

M Királynő : (szepegve elhallgat)

Szomorú zene

(lehajtott fővel bejön mindenki és a szinpad két szélén megállnak)

Király : Alattvalóim ,egy kedves vendég érkezett palotámba,épp oly szomorú, mint én voltam még néhány órával ezelőtt .Most azomban mindent meg kell tennünk hogy vendégünket is felvidítsuk

M Királynő: (hangosan sir)

Király : Ne sirj drágám,a világ minden kincsét neked adnám ,hogy egy mosolyt lássak arcodon.Jöjjenek már a lányok,fáj a szivem ha sirni látom szegény vendégünket (A kir.nő elhalgat)

Miniszter : (int)

Vidám zene tánc

(A tánc közepén a királynő előrejön,a földreveti magát és sir A király melléje jön és vigasztalja)

Kis idő után Rózsa elájul a zene egyből elhalgat Az udvarhölgyek próbálják feléleszteni a lányt, a miniszter is odamegy) A királynő még jobban sir)

Király : csináljatok már valamit nem látjátok, hogy sír a vendégünk

(Rózsát lábra állitják és tovább táncolnak Tánc Zene A végén ismét elájul Rózsa Kiviszik a lányok utána mennek. A királynő tovább sir.)

Király : Szépségem látom, semmit sem tehetek érted, pedig az életemet is odaadnám egy mosolyodért,mert a szivem már a tiéd.

M Királynő : (elhalgat ) Tényleg ? Ez egy kicsit megvigasztal . (egy rövid mosoly)(de ismét sirni kezd)

Király: (letérdel a királynő elé, felemeli) Itt az egész udvarnépem előtt szeretnék kérdezni valamit tőled, kérlek figyelj egy pillanatra : Akarsz-e a feleségem lenni ,és ennek az országnak a királynője ?

M.Királynő : ( Nagy boldogsággal a királyra borúl ) Hát hogyne akarnék, és igérem hogy többé soha sem sírok..

Király: Jövő héten meg is tartjuk az esküvőt .Most pedig mindenki figyeljen ide ! Azonnal szedjétek le ezeket a fekete kárpitokat,mindenki vesse le a gyászruhát, és készítsétek elő a lakodalmat a legnagyobb pompával.

M Királynő : Még ma táviratozok Varangy királykisasszonynak a lányomnak, hogy azonnal induljon útnak ,hogy itt lehessen az esküvőmön.Mert van egy lányom is ,nagy bánatomban el is felejtettem róla beszélni.

Király : A te lányod ezentúl az én lányom is .

Vészjós zene -sötétség

Ugyancsak a palotában

Boszorkányos zene ijesztő hangok

M.Szolgálója : Hivatott fenséges királyasszonyom ?

M Királynő :Azért hivattalak, mert bár egy hét telt el az esküvőnk óta, még semmit sem tudok a Rózsakirálykisasszonyról Nem is vacsorázik velünk,az itteni szolgák pedig csak annyit mondanak ,hogy visszavonúltan él a lakosztályában.Szegény lányom Varangy királykisasszony pedig nagyon unatkozik.

Szolgáló : Engedelmével fenséges asszony – nem is tudom hogyan mondjam el ,hogy ne sétődjék meg.

M királynő : Hát ha rosz hireket mondasz, bizony egy hónapra bezárattalak a legsötétebb pincébe,de azért mondjad.

Szolgáló : A legsötétebb börtönt is inkább elviselem, min azokat amiket a mi szépséges Varangy királykisasszonyunkról mondanak.

M.Királynő : Aki rosszat mond az én szépségemről az a tömlöcbe kerül,de hadd halljam.

Szolgáló: Hát igazán nem lesz kedves a fülének, amit hallani fog,dobasson a tömlöcbe ,de már kérdés nélkül is el akartam mondani, mert nem engedhetjük,hogy szegénykénkről ilyeneket mondjanak. Azt suttogják egymás közt a szolgák és szolgálók ,hogy –bocsásson meg hogy ezt kimondom – tehát,hogy ilyen csunya lányt életükben soha se láttak,meg hogy goromba,állandóan csapkodja egy vesszővel a szobalányait,meg hogy úgy szitkozódik mint –bocsánattal legyen mondva –mint egy piaci kofa.

M királynő : Nahát ez hallatlan .Az én szépségfes ,jóságos lányom ezt kellett megérje,ez nem marad büntetetlenül.Ha nem akarsz a tömlöcbe kerülni, holnap kihallgatod az itteni szólgákat, és jelented nekem hogy kiket zárassak be.Most pedig mesély rózsakirálykisasszonyról.

Szolgáló : Én csak a lakodalomkor láttam egy pillanatra, mikor a levest hoztam be, bizony a kisirt vörös szemeivel egyáltalán nem tünt olyan szépnek, amint a szolgák beszélik.

M Királynő : Azt én is léttam hogy milyen,de azt szeretném tudni ,hogy miképpen viszonyul a király a lányához.

Szolgáló : Hát azt beszélik, hogy régen ő volt a szemefénye, de mióta a király megismerte Fenségedet, azóta meg se látogatta a lakosztályán –ugyan jól el tudta bolondítani fenséged.

M.Királynő : Csak hagyjuk a közvetlenkedést . Nekem is megvannak a módszereim,nem hiában tanított keresztanyám a vén Tarkatündér.Most menj, és figyeld meg, mikor megy sétálni az az undok Rozsakirálykisasszony,,és azalatt vidd el a szobájából az összes szép ruháját és ékszerét,azt akarom,hogy úgy nézzen ki mint egy szolgáló.Küld ide a legjobb varrónőt és ékszerészt.A lényomnak új ruhákat varrattatok,és megrendelem a legdrágább ékszereket,Hadd lássa az egész udvar ,hogy ki a szebbik.Most pedig elmehetsz.

Szolgáló : Engedelmével ,fenséges király asszony.

Az előbbi boszorkányos zene és hangok

M.Királynő : Hát igy állnak a dolgok ? Majd gondoskodom róla ,hogy senki se merészeljen rosszat mondani a lányomról, és annak az utálatos rózsakirálykisasszonynak pedig, megkeserítem az életét ,hogy mindig olyan legyen mint egy leforrázott macska.

Király : Hát itt vagy szépségem .Már mindenhol kerestelek

M.Királynő : Ezt a helyet kedvelem, mert itt ismertelek meg téged.

Király : Az volt életem legszebb napja.Én vagyok a legboldogabb Király az egész világon.

M királynő : Akkor megígértem neked ,hogy soha többé nem fogok sírni,hát nem is teszem,de annyit mondhatok ,hogy én nem vagyok olyan boldog mint te.

Király : Halljam, mi szomorítja el az én szépsées feleségem szivét? Ha valamire szükséged van csak szóljál ,mindent megkapsz amit kivánsz.

M Királynő : Jaj édes férjem én nem kivánok semmit,a te szerelmed elég nekem,csak a lányom részére szeretnék kérni néhány ruhát és ékszert.Tudod a fiatal lányok hamar nőnek.

Király.: Azt vegyél neki, amit akarsz ,hiszen megmondtam, hogy most már az én lányom is.

Királynő : És még van egy kérésem :az első miniszter nagyon szemtelen,és nem végzi a dolgát,én arra gondoltam ,hogy kókosiné a társalkodó nőm,megfelelne erre a funkcióra, és még van egy panaszom….

Miniszter :Fenséges király, Rózsakirálykisasszony szeretne fenségeddel beszélni.

Király : Nem látod hogy most más dolgom van?

Miniszter : De Rózsakisasszony fontos dolgot szeretne mondani,ugyanis felhívatott a szobájába, és megmutatta ,hogy üres a szekrénye,a ruhái eltüntek,és az ékszerei szintén.

Király :Bizonyosan a ruháit evitték a szobalányok a mosódába,

M Királynő : az ékszereit pedig elveszítette,vagy inkább odaadta annak a banyának ,aki fekete mágiára tanítja.

Miniszter: Itt nem járt semmilyen banya, én csak tudom.

M.Királynő: Mert azt hiszi miniszterúr, hogy az ilyen boszorkányok az ajtón járnak be.Én azomban egy este mikor véletlenül kipillantottam az ablakon,láttam amint seprün lovagolva berepült az ablakán.Mindig vele tölti az idejét ,és az én lányom ekközben unatkozik,de ezek után nem is engedném a lányom közelébe,még rosszra tanítaná őt is.Hát pontosan ez kedves férjem, ami miatt nem vagyok boldog,mert féltem a lányom,ebben a palotában.

Király : elképesztő amit hallok.Hiába a gyász ,utána az esküvő, nem törődtem a lányommal, és most itt az eredmény.Azonnal beszélnem kell vele.

M.Királynő: Én csak jót akartam

Király : tudom kedvesem és köszönöm,hogy figyelmeztettél.

M Királynő: Most megyek, hogy a lányomnak megrendeljem a megígért ruhákat és ékszereket.

Király : Miniszter, azonnal vezesd elém a lányomat!

Miniszter : Én ezt nem hiszem el Rózsakirálykisasszonyról.Nekem valami nagyon nem tetszik ebben a dologban.

Király :Kételkedni mersz a királynő szavában?Ezennel leváltalak ,holnaptól Kókosiné lesz a miniszter elnök a feleségem társalkodó nője, téged elküldelek nagykövetnek Hetedhét országba.

Miniszter: Szavának nem tudok ellenszegülni,csak annyit mondhatok, nehogy később megbánja, amit tesz.(elmegy)

Király.: Milyen szemtelen lett ez az ember ,pedig nagyon szerettem, és biztam benne,szinte sajnálom ,hogy leváltottam, de hát nem beszélhet így velem. A lányommal pedig valamit tennem kel …. Mit is tegyek ? …Legjobb lesz féjhez adni. Igy többé nem áll a szerelmem utjában.Majd megjön az esze a féje mellett.

Melankólikus zene

Rozsa : Kedves édesapám ,nagyon fontos mondanivalóm van.

Király : Már tudom.Mindent tudok,és ne próbálj gyanúsítani senkit,hogy ellopta a ruháidat és ékszereidet,mert tudom,hogy kinek adtad.

Rozsa : De édesapám, nem értem mit akar mondani.

Király : Ne szólj közbe,ne is mentegetőzz,nem is érdekel,az anyád hagyta rád,azt tettél vekük amit akartál, de tőlem ujakat nem kapsz.Abban jársz amid maradt. Elmehetsz.! Más dolgom is van, mint egy buta lánnyal bajlódni.Hamarosan férjhez adlak ,majd kínlódjon veled a férjed.Nekem elegem volt belőled.Ilyen szégyent hozni a fejemre.Tűnj a szemem elől!

Rozsa: (sírva elszalad.)

Ugyanaz a melankólikus zene

Király: Most már biztos vagyok benne, a lányomtól minél hamarabb meg kell szabadulnom,külömben nem lehetek boldog új feleségemmel,most pedig ez a legfontosabb ,hogy a kedvébe járjak.

Boszorkányos zene hangok

M.Királynő: (jön Varangy királykisasszonnyal)

Király : Kedves feleségem ,most mintha boldogabbnak látnálak,és varangy királykisasszony is nagyon boldognak tünik.

M.Királynő: Mindketten boldogok vagyunk .A lányom megkapta az új ruhákat és ékszereket.Ugy-e milyen szép és csinos.ebben az új ruhában.Azt akarom ,hogy mindenki csodálja a palotában.Én pedig boldog vagyok mert, elmondhattam az előbb, ami a szivemet nyomta.Én azt akarom, hogy lányaink életét semmi se feketitse be.Hiszen királylányok ők a nép lányainak példaképei,és mi történne,ha kitudódna, hogy a te lányod a fekete mágiát űzi?

Király.: Tényleg nagyon szép varangy kisasszony ebben a ruhában ,ha ez boldogá tesz titeket, annyit vegyél neki amennyit csak akar ,hiszen egy gazdag ország királya vagyok ,pénzem van elég.

M királynő : Nem akartam pazarolni a pénzedet, a legolcsobbakat vettük meg.

Varangy : De mama azt mondtad, a legdrágábbak,én nem akarok olcsó ruhákban járni.A mi királyságunk szegény volt, és sose volt pénzünk ,de nem hallod ,hogy ez egy gazdag királyság.Azonnal vitest vissza azokat a rongyokat, vagy add azoknak a semmirevaló szobalányoknak.Mit gondolsz azért jöttem ide, hogy itt is ocskaságokba öltözzek.Ki nem állhatom ezt a hitvány országot ,és a sok utálatos népet sem ebben a palotában.

Királynő : Jaj az én kedves lányom miket beszél .Biztos megrontotta Rozsakirálykisasszony és banya. Gyere kedves lányom visszaviszlek a szobádba, mig elmúlik a rontás. (megragadja a karját és vezeti kifelé) Jaj te hülye buta liba.Csak azért mondtam a királynak, hogy a legolcsobbakat vettük, hogy lássa, milyen sporlóak vagyunk,Hát persze ,hogy a legdrágábbakat vettem kedveském .Ki látott még ilyen eszetlen béká?.

Varangy : (kirántja a kezét, visszaszalad a királyhoz ) Kedves királyapám,nem is tudom mit beszéltem az előbb, mintha nem is én mondtam volna.

Királynő: Persze, hogy nem te mondtad.A kedves férjem már nem is haragszik rád.gyere ülj csak le szépen ide. Nos kedves Férjem ,mi a terved Rózsakirálykisasszonnyal,mert amint látod valamit tenni kell ,rontásba hozza az egész országot.

Király : Gondolkoztam a dolgon,sűrgősen férjhez adom valamelyik távoli ország királyához,hogy a hírt se halljunk többet felőle.

Varangy : Hogyisne,Én vagyok az idősebb én megyek féjhez hamarabb,legalább kiszabadulok ebből az undok palotából, ahol senki sem szeret.Amig én nem választok férjet, adig egy kérő sem nézhet arra az átkozott Rózsára.

Királynő : Hát ha olyan nagyon akarod, beleegyezünk ,hogy előre te válasz féjet magadnak. (elvonja a lányát) Te barom, nem tanított meg az a süket keresztanyád ,hogyan kell szinlelni az ártatlan? Mit gondol rólunk a király milyen emberek vagyunk.? (vissza a királyhoz) Csak meg akartam kérdezni tőle, nem érzi-e rosszúl magát ,mert a rontás még mindig nem szünt meg,.azért beszél ilyen választéktalanúl.

Király : Akkor tehát mind a két lány féjhez fog menni.Holnap távíratokat küldetek minden országba.Most megyek lefeküdni, mert telyesen kimerített ez a nap.

Királynő: Szép álmokat kedves férjem ! Hamarosan .én is követlek,csak előbb a lányomat a szobájába kisérem, nehogy valami bántódása essen.

Kjirály (elmegy)

Királynő : Ez a dolog rosszúl is sülhetett volna el ,szerencsére szegény királyt úgy elcsábitottam,hogy se nem lát se nem hall. Te pedig kedves lányom máskor vigyázz jobban, miket beszélsz,még gyanut fog a féjem.

 

Varangy : De ha úgy utálok itt mindent,de legfőképpen azt a szemtelen és beképzelt Rózsát.Milyért mondja mindenki azt hogy ő a szép mikor én vagyok a legszebb,igaz – mama ?

Királynő : Te vagy a legszebb és legjobb liba a világon

Varangy : Akkor miért szólítasz mindig libának

Királynő : Csak megszokásból lányom. De most ne csevegjünk, sok még a tennivalónk .Azonnal füttyentek kjersztanyádnak Tarka tündérnek,hogy hozza a tündéreket és tanítson meg táncolni.Ha bált rendezünk a kérők fogadására tudnod kell táncolni.füttyent

Varangy : Én már tudok táncolni, nézd csak!

Boszorkány zene idétlenül kapálózik

Tarka T és a tündérek : Már itt is vagyok kedves komámasszony, van valami óhajod.?

Királynő : tanítsátok meg táncolni Varangyot.

Tarka tündér: Akkor hát szóljon a zene

Szép keringő

Varangy csak idétlenkedik

A zene után

Királynő : Ugy látszik a tánc nem az én kedveském erénye,Nem fogunk bált rendezni,inkább aztalhoz ültetjük a vendégeket.De most már én is fáradt vagyok.Mejetek haza ti is pihenjetek

Tarka.: Én mindent megtettem sajnálom ,hogy nem megy Viszontlátásra.(mindenki elmegy)

Sötétség és szép szomorú zene

Rózsa : (belépik sirva)mindenki alszik,ki sem mertem jönni a szobámból, míg el nem némúlt a palota, ugy szégyellem magam,és még a kedves miniszter sem jött ,hogy megvigasztaljon.Mit tehettem ,hogy így megbántottam édesapámat ?

Miért gondolja,hogy eladtam a ruháimat és ékszereimet.Hiszen mire visszatértem a szobámba mindenem eltünt Valaki elvitte. De vajon ki lehetett,és miért ? O milyen szomorú vagyok, s már édesanyám sincs, aki megvigasztaljon.

Zene ének panaszos dal a halott édesanyához

Sötétség

Szünet

Reggel van – Trombita hangok

Örség váltás.

Király : Nézd csak drágám,még el sem küldtem a táviratokat máris egy fiatal király érkezik palotámba, Hátha valamelyik lányunknak megtetszik.

Királynő : Amint megegyeztünk,az elsőbbség az én lányomé.

Király : Természetesen kedvesem, Bált rendezünk a tiszteletére,a fiataloknak ez a legjobb alkalom az ismerkedésre.

Királynő : Igazán kedves amit mondasz,sajnos le kell mondanod erről az ötletről ,ugyanis a lányom kificamította a bokáját a tegnap este, inkább egy svédasztalos partit rendezünk.

Király : Természetesen kedvesem.Ha nem haragszol meg most magadra hagylak, mert el kell küldenem a táviratokat, mert ez még csak egy király,nekünk pedig kettő kell. (kimegy)

Királynő : Ezt elintéztem,és ami a legjobb Varangy mindenben elsőségben részesül ,de ennélkül is tudom , hogy őt fogja választani,a legszebb ruhájába öltöztetem,észre sem fogja majd venni Rózsát ,majd azt hiszi, hogy csak egy szolgáló.

Varangy : (álmosan jön pizsamában)

Királynő : Hát te hogyan nézel ki ? Hányszor megmondtam, hogy ne gyere ki aszobádból hiányos öltözetben.Máma nagyon szép kell legyél ,egy fiatal király érkezik a palotába.Veled megyek,hogy a legszebb ruhádat adják rád.A báltól megszabadultál,de vigyáznod kell minden szavadra,hogy lássa a vendég mennyire előkellő vagy.

Az őrök : (összesugnak ,nevetnek)

Királynő : Hát ti mit nevettek ,nem láttatok még királylányt pizsamában?Ha még egy pisszemés lesz ,mind a trümlöcbe kerültök

Örök : (vigyázbá vágják magukat)

Varangy : hogy milye utálatos itt mindenki,de ha majd királynő leszek, senki se fog rajtam nevetni. (A vesszővel rácsap egy örre a többinek kinyujtja nyelvét,elmennek)

Az örök (nagy nevetésben törnek ki,) Ilyen csunya teremtést még nem láttam, - tanulhatna valamit attól a szipirtyó anyjától

• szegény Rózsa királykisasszonyunk vajon hol lehet az esküvő óta nem láttam

• Ő szép és kedves

(Ismét vigyázby vágják magukat mert jön a királyés az uj miniszter asszony)

Király : Gratulálok önnek Kókosiné az új funkciójához,az a vén miniszterem már csak kötekedni tudott, semmi hasznát nem vettem .

Kókosiné : Biztosíthatom fenség ,hogy ezentúl a dolgok jól fognak menni. Már beszéltem a fenséges királynővel is, és neki is az a vélemenye,hogy egy rendet kell tennünk a palotában.Az alattvalók szemtelenek, sokat tömlöcbe kell záratnom,míg a fejünkre nem ülnek ezek a haszontalanok.

Király : Önre bizom ezeket az apróságokat,most úgy sincs időm az államügyeivel foglalkozni,mindem percemet a feleségemmel kell töltenem,hiszen szegényke még ugy látom nem gyógyult ki telyesen bánatából. Ha most megkérhetném kedves kókosiné ,menjen és intézze el Milán király fogadását.(mindketten kimennek)

Kókosiné : A fogadásokat a királynőm udvarában is én rendeztem,ne félyen nem lesz hiba benne.(elmegy)

(két szolga hozza a terített asztalt,behoznak néhány széket)

A szereplők bemennek a szinpadra Kókosiné és néhányan leülnek a többiek állva maradnak)

Trombita hangok

Jön a király a királynővel utána a két lány Varangy a trónushoz ül Rózsa elbujik valaki mögé

Király : Alattvalóim nagy ünnepség lesz máma,nemsokára megérkezik Milán király .Addig is szeretném bemutatni az új miniszterelnököt Kókosiné személyében.Amint tudjátok a dolgok rosszul mennek országunkban , szükség van néhány változtatásra.

Őr : Tisztelettel jelentem Milán király érkezését

Trombita hangok

Milán bejön

Király (feláll és megöleli)Isten hozott palotámba kedves fiatal barátom, örülök, hogy megismerhetlek végre,Az apáddal, a néhai királyal találkoztam egyszer egy bálnavadászaton az Operencián.Pont olyan derék ember vagy mint ő volt.Ime az új feleségem meg a leányaim. Foglalj helyet kérlek itt a lányaim mellett.

Milán : Üdvözlöm kedves királyi fenség. Hölgyeim.(meghajlik a nők előtt,leül az egyetlen székre Varangy mellé)Ha szabad a nevét kisasszony.

Varangy : Varangyka vagyok de csak szólits nyugodtan Varinak a fiu ismerőseim mid igy becéznek

Királynő : (oldalba löki a lányát)

Varangy : vakarózni kezd)

Milán : ( furcs grimmaszt vág) késöbb) Hallom nem rég jöttetek ebbe az országba Vari kisaszony.

Varangy : S már el is szeretnék inen menni, ki nem állhatom ezeket a népeket.

Királynő : (ismét oldalba löki)

Varangy : Tudod az itteni éghajlat nem kedvez nekem,egyszer esik az eső ,máskor süt a nap.

Milán : Ma szép idő van

Varangy : igen ma süt a nap

Milán : lehet holnap eső lesz…(ismét furcsa grimasz,nézelődik jobbra balra)

Király : Ohajtasz valamit kedves barátom ,talán a testőrödet keresed ?

Milán : Ugye felségeteknek két lányuk van?

Király : Ja…

Varangy: Igen de a növérem olyan rút és ostoba,hogy elbújt,ott lapul valahol(Rózsára mutat)

Fényvillogás pillanatnyi melankólikus zene

Milán : (lassan feláll s mint egy álomba a lány felé közeledik)A zene minimálisra halkul Engedd meg királykisasszony ,hogy földig hajoljak előtted ,és megmondjam,hogy nálad szebb lányt életemben nem láttam.

Milán éneke az udvarhölgyek táncolnak a dalra

Rozsa :Ó király ugy szégyellem magam,hogy ilyen nyomoruságos öltözetben látsz,bizony jobb is volna ,ha ügyet sem vetnél rám.

Milán : Nem ,Rozsa királykisasszony,neked semmi szükséged sincs rá,hogy pompás ruhákkal ,és drága gyémántokkal ékesítsd magad.

Királynő : ( felugrik és dühösen) Elég a szófecsérlésből,uram! Rózsa királykisasszony amugy is épp elég beképzelt.Az effajta hizelgésektől csak még magasabban hordja majd az orrát.Tálalva van,nyújtsd a kezed Varangy királykisasszonynak.(nyujtja a kezét a férjének)

Milán (nyujtja a kezét Varangynak és akirályi pár után indulnak az asztal felé ,minduntalan visszanéz Rozsára s többször is rálépik a királynő uszályára,és megbotlik a király kardjában.

Varangy : (az asztalhoz érve,mindenki tányért fog a kezébe de várják hogy a kiraly vegyen) Ajánlanám a fülemüle nyelvet,anyám kedvencét,a király pedig három sült malacot is fel tud falni.

Milán : akkor hát mindkettőből teszek.(kiteszi a tányérjára és megcukrozza)

Királynő : Az a cukor volt Milán urfi.

Milán : Ja igen(tesz egy kis sót is) (folyton Rózsát nézi)

Anép : (Ugyanezt teszi)

Varangy : (miközben esznek teleszájjal) Amint mondtam nem szeretem mikor süt a nap.

Milán : Holnapra esőt jósolnak.

Varangy : az esőt sem szeretem

Milán: Talán csak szeles idő lesz.

Varangy :A szelet ki nem állhatom mindig összeborzolja a hajam.

Milán : (a hajára néz) Ma is szeles idő volt.

Varangy : Ma olyan szélcsend volt ,hogy még a nap is megállott egyhelyben.

Milán : Nem kellene kimenned ilyen szeles időben.

Varangy : A király estére tüzijátékot tervezett,azalatt feljöhetnél a szobámba akkor senki sem vesz észre.

Milán : Este nem fog fujni a szél.

Varngy : Mi van te időjós vagy ?Talán ennél egy kis fánkot is eperlekvárral.

Milán : hogyne (fánkot tesz egy tányérra és megmustározza)

A nép : (ugyanezt teszi)

Királynő: Tévedésből mustárt tett eperlekvár helyett

Milán : Ja persze (azért eszi)

Királynő : (Kókosinéhoz) Ez a rózsa telyesen elrontotta a napomat.Az étvégyam is elment,még az a finom fülelülenyelv se menne le a torkomon,Le se veszi a szemét arról apimasz lányról.

Kókosiné : Én is azt figyelem egy ideje

Király : (hozzájuk csatlakozik ) Hogyan vannak a világ legszebb hölgyei ?

Királynő : kikről beszélsz ?

Király : Nem akarom megsérteni a kedves miniszterasszonyt ,de meg kell mondanom,hogy te drágaságom ,százszor szebb vagy.

Királynő : Ez undorító dolog,hogy Kókosinéval hasonlítgatsz,de nem is az a bajom,a te lányodra haragszom,látod mit művel ,direkt felöltözik azokba a rongyokba ,hogy magára hívja a figyelmet,látod úgy néz a királyra mint egy utcalány,talán este már az ágyába is bujik( sirni kezd)

Király: Azt fogadtad édesem,hogy többé soha sem fogsz sírni.Nem birom elviselni, hogy az én kedves feleségm sírjon.

Királynő : Már hogyne sírnék ,mikor a lányod az egész udvart szégyenbe hozza,hogy ne is beszéljek a lányomról,Milán király még azt fogja gondolni, hogy Varangy királykisasszony is olyan ocska lány. Nem bírom elviselni ezt a szégyent ,ki sem mozdulok a szobámból ,mig Milán király itt van és a lányomnak is megtiltom,Elmegy a hirünk az egész világba a lányod miatt.

Király : Nem.Ezt nem türöm ,hogy a feleségem az én neveletlen lányom miatt bezárkózzon,amig itt lesz Milán király, Rózsakirálykisasszony szobafogságban marad. A végrehajtást önre bizom Kókosiné.

Kókosiné : Parancsát telyesítem fenség.

Varangy : (Milánhoz)Gyere menjünk ki a teraszra ,unom már ezt a sok népet.

Milán : Nem fogsz megfázni,már hüvös van kint?

Varangy : Hogy volna hideg mikor süt a nap. Na gyere.(megragadja a karját és kivezeti ,Milán visszapillant és megbiccenti a fejét Rózsa felé,Rózsa is ezt teszi)

Kokosiné :(odamegy Rózsához kicsalja az ajtóig ott beszél az őrökkel és a közönség is látja amint két Őr elviszi Rózsát.,azzal visszamegy a királynőhöz.) Na ezt elintéztem ,A legtávolabbi toronyba zárattam,onnan egyhamar nem kerül ki.Többé nem fogja keresztezni a fenséges asszonyom terveit.

Királynő : Most pedig hozzad a magas királyi kitüntetéseket Milán királynak.úgy hallottam gyüjteménye van belőlük.

Kókosiné : Elő van készítve a legmagassab állami kitüntetés a békerend,és a szerelem rend ,ezt Varangy királykisasszony kell átadja a királynak.(felmegy a királynővel együtt trónus mellé ahová a király már egy ideje leült a fejét a kezébe hajtva.) Uraim egy kis figyelmet kérek (mindenki odafordul,Bejön Milán és Varangy is) Kérem a generális urat hozza be a kitüntetéseket Milán király részére.A békerend és a szerelem rend átadása következik.Fenséges Milán király parancsoljanak idefáradni.

Milán : A trónushoz megy Varangyal együtt ők is leülnek.

Generális (bársonypárnán hozza a kitüntetéseket

Király :( elveszi a békeredet és átadja Milánnak.) A békered államunk legmagasabb kitüntetése .Nagy tisztelettel adom e kitüntetést szeretett barátomnak Fenséges Milán királynak,az egész ország hódolata jeléül.

Milán : Nagyon megtisztel fenséges királyom A gyüjteményem ékessége leszz országuk kitüntetése. (meghajolnak egymás előtt)

Kókosi né : Most pedig a szerelem rend következik,ezt amint illik a fenséges Varangy királykisasszony fogja átadni.

Milán.: Ha nem bántom meg Fenséges Királyom és király nőm, azt szeretném ,hogy a szerelem rendet Rózsa királykisasszony adja át nekem, ugyanis be kell vallanom az egész palota előtt ,hogy amint megpillantottam szerelmes lettem Rozsakirálykisasszonyba ,igy a szerelem rendet csakis tőle fogadhatom el.

Királynő : Ezzel a rendjellel egyedül csak a mi hőn szeretett Varangy királykisasszonyunk hádolóit tüntetik ki

Milán : Ó de kár ,hiszen nagyon szép – Engem ,sajnos ,akkor nem illet meg ez a kitüntetés. Nem fogadhatom el.

Furcsa zene sötétség

Mindenki kivonúl csak milán király marad a szinen egy reflektor rávilágit

Milán: Hova tünhetett el az én szépséges Rozsakirálykisasszonyom,annyi mindent szeretnék neki mondani

Szerelmesen énekel

Vége az első résznek

Második rész

Közben diszlet változtatás A királyi udvar

Világosság Madárcsicsergés hangja

Milán : Egész éjjel nem hunytam le a szemem és ma egész nap csak felőle érdeklődtem de senki sem tudja hogy hol van Rózsakirálykisasszony, talán megharagudott amiért azzal a varangyos Varangyal csevegtem, de hát semmikép se tudtam lerázni magamról.Ha megtalálom, azonnal megkérem a kezét

A szolgáló. ( éppen arra jön)

Milán : Kedveském idejönnél egy kicsit ? Tetszik neked ez a gyöngy ? Ha megmondod, hol találom Rozsakirálykisasszonyt, neked adom.

Szolgáló : Hát bizony ha elárulom levágják a fejemet.

Milán : De én nem árulom el senkinek, hogy beszéltem veled.

Szolgáló : Nézzem csak(a gyöngy után nyúl) Hát ha megfogadja, hogy senkinek se mondja el a titkot ,elárulom .Bezárták abba a toronyba,hogy ne találkozhasson fenségeddel .Beszélek vele, hogy ma este pontosan tiz órakor nyisa ki az ablakot, és egy létrát is odakészítek.,arra már teljesen besötétedik senki sem fogja meglátni.

Milán : Köszönöm szivecském, továbbra se maradok hálátlan.

Szolgáló : De egy szót se senkinek.(elszalad)

Milán : Még egy óra , és ujra láthatom kis szerelmemet(elmegy)

Királynő (jön Varangyal) Már azt se tudom mit tegyek ,jól le forrázott a tegnap este ez a pimasz Milán király.

Varangy : Nem ő a hibás mama ,biztosan megbabonázta őt is feketemágiával Rózsa.

Királynő : Azt a feketemágia históriát csak a kiálynak találtam ki,de fekete mágia nélkül is kitanúlt az az idétlen fruska.Nem akarok jósolni, de szerintem lemondhatsz Milán király kezéről édes lányom.

Varangy : De nem akarok lemondani mama .Férjhez akarok menni, királynő akarok lenni,és el akarok menni ebből a palotából.

Királynő : Ki kellene kérnünk Tarkatündér véleményét.Talán tud valami szerelmi bájitalt.

Szolgáló : (odarohan) Jó hogy megtaláltam, Fenséges királyasszony,a lelkiismeretem már egy félórája kerget . Be kell vallanom ,hogy nagyon rosszat tettem .

Királynő : Már mit tettél ismét te szerencsétlen ?

Szolgáló : Dobasson a legmélyebb tömlöcbe,vágassa le a fejemet,mert nem vagyok méltó, hogy a fenséges asszony szolgálója legyek, elárultam hol tartják fogságban Rózsakirálykisasszonyt, és megigértem Milán királynak,hogy pontosan 10 órakor odavezetem.Ezért a gyöngyért lettem áruló.

Királynő : A gyöngyöt mos azonnal elkobozom,téged pedig holnap bezáratlak, ma viszont tedd azt amit megbeszéltél a királyal, hadd vigye el azt a lányt, legalább nem látom többé. Most menj a szemem elől.

Szolgáló : (sirva el)

Varangy: (sirva) Gonosz anya vagy,azt igérted beszélsz keresztanyámmal, hogy megszerezzük Milán király szivét,most pedig engeded ,hogy megszökjenek.Velem mi lesz mama ?

Királynő : Ne nézz ostobának lányom,már nincs szükségem a keresztanyád segítségére, meg oldjuk mi ketten segítség nélkül.

Varangy : Mondjad Már mama !

Királynő : Gyere útközben elmondom, már nincs sok időnk tervem megvalósítására.(elmennek)

Boszorkányos zene sötétség

Szolgáló : (Jön a létrával és a falhoz támassza)

Milán : (Jön utána)Beszéltél vele,hogyan fogadta,örült hogy velem jöhet ?

Szolgáló :Meglátja Fenség.Azonnal kinyílik az ablak, Rozsakirálykisaszony nagyon boldog volt, mikor meghallotta a szöktetés tervét.De nézze csak már nyílik is az ablak ,én már itt sem vagyok.

Milán : (felmegy a létrán)Itt vagy királykisasszony ? te vagy az ?

Varangy: Igen, Milán király itt vagyok,én vagyok az.

Milán : Milyen boldogság, hogy a hangodat hallom,a suttogásod is felér egy királysággal. Amint megpillantottalak,tudtam hogy csak melletted élhetem le az életem.Nagyon szeretlek, kérlek légy a feleségem és a királynőm.

Varangy : Sajnos ez a vágyad nem teljesülhet, mert engem soha sem fognak kiengedni ebből a toronyból.

Milán : Itt ez a győrü ,szerelmem záloga. A körülmények nem engedik,hogy érdemeidhez méltón királyi pompával vigyelek ki e palotából,de ha akarsz a feleségem lenni most azonnal megszökünk

Varangy :(kinyújtja az ujját)

Milán : Ezennel a menyesszonyom vagy, ettől a pillanattól fogva csak áso-kapa vállaszthat el bennünket –Úgy legyen igaz ahogy Milán Király a nevem.

Varangy : Segits kilépnem az ablakon!

Milán : Gyere szerelmem.

Varangy : még csak egyet szeretnék kérni.Az eküvőnkig vigyél keresztanyámhoz Tarka tündérhez, ő bizonyosan szivesen fogad és vendégül lát bennünket.

Milán : Ahogy óhajtod ,szépséges királykisasszony.(lesegíti a létrán) A lovam a palota kapujában vár.(a szinpad előterében mennek)

Milan szerelmes éneket énekel kis manók táncolnak körülöttük más zenére mint amit akirály énekel

Ezalatt berendezik Tarka tündér palotáját

Még mindig sötétség furcsa rémisztő hangok

Bemennek a palotába

Varangy : Megérkeztünk .Szeretnék egyedül bemenni,hogy beszéljek keresztanyámmal ,egy kis idő mulva gyere utánam

Milán : (szájtátva nézi a palotát) (átlátszó függönyök mindenfelé)

Világosság ismét a rémisztő zene.

Milán : (meglátja varangyot)Varangy ! Hát ez meg mit keres itt ?,És hogy került ide ilyen gyorsan? Talán csak nem akarja megakadályozni, hogy egybekeljünk Rozsakirálykisasszonnyal.És hol van az én egyetlen szerelmem.

Tarka : (jönnek Varangyal) Isten hozott palotámba Milán király.Nagyon örülök neki,hogy feleségül akarod venni az én keresztlányomat Varangy királykisasszonyt.

Milán : varangy királykisasszonyt ?

Tarka : természetesen ,Vagy talán nem te hoztad ide a palotámba. Nem igértél neki örök hüséget,és nem gyűrűzted el mátkádul ?

Varangy : tessék (felmutatja a gyűrűt.)

Milán : Gyalázatos mádon rászedtetek ,egy percet sem maradok ebben a palotában.

Tarka: Ezt könnyű mondani.( a varázspálcával int egyet) Amig a szavadat be nem váltod,el nem fogsz mozdúlni onnét.

Milán.: Nekem pedig –ha kővé változtatsz,ha elevenen megnyúzol is-senki más nem kell ,egyedül csak Rózsa királykisasszony.

Tarka : Látom keményfejű ember vagy,Milán király.Jól van. Akkor hát válassz.Vagy feleségül veszed a keresztleányomat ,vagy hét esztendeig vezekelsz,amiért megszegted királyi szavadat.

Milán : Tégy velem amit akarsz- csak ezt az undok varangyot ne kelljen végre látnom.

Varangy : Te vagy az undok . Először örök hűséget esküszöl a szép királykisasszonyoknak ,és megszökteted őket a szüleik palotájából,aztán meg nem akarod feleségül venni őket.

Milán : De ha egyszer nem kellesz nekem ! Vagy Rózsa királykisasszonyt veszm feleségül ,vagy soha senkit.

Tarka : Akkor egy ideig még várnod kell (rákoppant a varázspálcával)Ettől a pillanattól fogva hét esztendőre kék madárrá változtatlak.

Boszorkányos zene villogó fény a két nő boszorkány táncot jár

Amikor világosság lesz kékmadárként áll előttük a király.

Tarka : Most már elmehetsz, Milán a madarak királya

Szünet

Ismét a palota udvara - Rozsa toronyszobája

Ugy kell berendezni a szinpadot, hogy mindkét hely egyszerre látszodjon

Rózs énekel

Rózsa : Jaj Istenem mit vétkeztem hogy elhagytál?Édesanyám örökre elhagyott ,édesapám nem törődik velem ,vajon mitől változhatott meg,hiszen annyira szeretett,én voltam a szemefénye.Minden reményem Milán király,mert érzem hogy szeret, és meg fog keresni .Forró pillantásainak emléke még mindig melengeti szivemet.De ha soha nem talál meg, itt kell meghalnom elhagyatva ebben a toronyszobában .A kedves miniszter sem látogatott meg,udvarhölgyeimet sem láthatom,csak az a kegyetlen szolgáló lépik be ajtómon ,hogy bedobja a vizet és kenyere,.(sir) de mintha léptek közelednének ,talán apám megsajnált és meglátogat.

(Kinyílik az ajtó)

Királynő : Nem érdemled meg ugyan ,de mert mégis csak a királyi családhoz tartozol,tudomásodra hozzuk,hogy kedves Varangy királykisasszonyunk férjhez ment.Milán király a bolondulásig szereti.Ö vette feleségül.Nézd csak itt van a gyűrű az ujján.Ráismersz ?

Rózsa : Hát hogyne ismerném meg a gyűrűjét.

Királynő : Apád sajnos nem jöhetett velünk,hogy ő maga közölje a nagy hírt ,annyira elszomorítottad viselkedéseddel ,hogy ágynak esett,nem is eszik.Csak azért mondom,hogy tudjad, mit tettél apáddal.Több mondanivalóm nincs ,gyere lányom, ez a hely nem nekünk való.(kimennek)

Rózsa : Jaj Istenem ,mivel bánthattam meg ennyire édesapáma?. (Sir.)…és Milán király elhagyott, Varangykirálykisasszonyt vette feleségül,milyen ostoba is voltam,hogy azt hittem hogy szeret ,hisz arra se voltam méltó,hogy rámnézzen,és láthattam, hogy egy pillanatra se hagyta magára Varangyot.Mindennek vége van.

Énekel - sötétség

(Már a jelenet elején az udvaron látható,amint a kék madár minden ablakon betekint.)

Milán : (az ének közepe felé figyelmes lesz és arra indul ) Vajon az én szép szerelmem zokog-e ebben az ódon toronyban ? és együtt énekel Rózsával

Rózsa (kinyitja az ablakot) Kedves madár miért énekelsz ilyen fájdalmasan?Mi bajod lehet ,ha egyszer szabadon élhetsz és szállhatsz ,ha kedved tartja ?Mit csinálnál ha fogságban kellene élned,és szíved szerelme elhagyott volna,ahogyan elhagyott engem Milán király.Ó bár jönne már a halál, és vinne el e szomorú földről.

Milán : Ne beszély igy szép királylány ,mert mihez is kezdenék én nélküled a világon!

Rózsa : Ki az ? ki szól?

Milán : Valaki aki szeret,és szeretni fog,amíg csak él.(a lány mellé repül)

Rózsa : Ki vagy te szép madár?

Milán : Az vagyok,akit pár napja,mikor megismertél,Milán királynak hivtak.

Rózsa: Hogyan ? Te volnál Milán király ?

Milán : Igen én vagyok Milán Király ! A gonosz Tarka tündér kék madárrá varázsolt,mert hűséges voltam hozzád,és nem akartam feleségül venni Varangy királykisasszonyt.

Rózsa : Hogy hűséges voltál ! Hiába próbálsz rászedni,láttam a gyűrűdet az ujján,mikor ma este eljött,hogy megmutassa mennyegzős ruháját!

Milán : Csalárdul jutott a gyűrűhöz,a menyegzős ruhát pedig csak azért vette fel,hogy téged becsapjon.Ha feleségül vettem volna,keresztanyja nem változtatott volna hét esztendőre kékmadárrá.

Engem becsaptak .A sötétség leple alatt azt hittem,hogy neked adom a gyűrűt,és téged szabadítalak ki a börtönből.Csak a keresztanyja palotájában fedte fel magát,és akkor már fájdalmas, és egyben késő volt a felismerés.A gyűrümet már nem adhatom neked,de szerelmem jeléül fogadd el ezt a nykláncot,és karkötőt.Egy madárnak nincs süksége ékszerekre.Ének-Demjén F.Te csak várj mig fel kel majd a nap

Rózsa : O de szépek,de hogyan fogadhatnám el,és hová rejteném el

Milán : Nem kell elrejtened tedd fel ….. Ezek az ékszerek a világon egyedül csak téged illetnek meg.

Rózsa :Köszönöm.Eddig nem értettem mi történik velem.Most már tudom , mostohaanyám és nővérem tettek mindent,félrevezették az apámat is.Talán az is hazugság ,hogy apám beteg.

Milán : Sajnos ez nem hazugság .Amint a te keresésed közben bepillantottam minden ablakon ,apádat égyban fekve láttam, és orvosok vették körűl.

Trombita hang

Rózsa : Most el kell menned ,ha itt találnak végünk van.

Milán: Egész nap rád fogok gondolni, és este ujra visszajövök.

Rózsa : Már alig várom az estét .(megölelik egymást)

(Abban a pillanatban nyílik az ajtó, a királynő és a szolgáló jelenik meg Milán elrejtőzik)

Királynő : Te honnan tetél szert ezekre az ékszerekre?Bizonyosan valami kém járt a szobádba, és ő adta neked.Áruló vagy.Ezért fekszik betegen szegény apád.

 

Rózsa :Hogyan jöhetett ide kém, mikor a te szolgálódon kívül senki sem juthat a szobámba.

Királynő : Akkor honnan vannak az ékszerek ?

Rózsa : A kandalóban találtam.

Királynő : Nocsak- nocsak, Ki olyan bolond,hogy effajta ékszereket rejtsen egy ócska torony kandalójába! Ki tudja mi lappang itt ? De majd kiderítem. (a szolgálóhoz)Ma estétől itt őrködöl a szobájában,és le nem hunyod a szemed (kimennek)

Milán : (előjön) Ne félj ma este visszajövök, és mikor elalszik berepülök az ablakon.

Rózsa : most menj még vissza találnak jönni Este légy figyelmes.

Királynő : (lent az udvaron) Kókosinénak.) Azt hittem ,hogy benned megbizhatok,és te csak henyélsz semmit sem teszel a biztonságunkért.

Kókosiné : Engedelmével Fenséges királynö ,én mindent megtettem amit parancsolt A régi minisztereket és tanácsoskat börtönbe zárattam,a szolgákat elküldtem a palotából ,csak a mi udvarunkhoz tartozó személyzet maradt itt.

Királynő : Meg kll duplázni az őrséget.Furcsa dolgok történnek a régi toronyban.

Kókosiné : Azonnal intézkedem felség.

Varangy : (rendetlenül borzasan jön) Anya, nagyon unatkozom .Azt igértétek ,hogy királyokat hivtok a palotába,hogy férjet vállaszthassak magamnak.Bálokat ,vacsorákat igértetek .

Királynő : Meglesz minden a maga idelyén ,most a biztonságunkra kell fordítanunk minden figyelmünket.Megasztán a király is beteg ,talán el se küldte a meghívókat .Menj szedd rendbe magad ,már anyiszor megmondtam ne járkály igy a palotában .Ha véletlenül betoppan egy király , és meglát téged,elmegy a kedve a nősüléstől.

Varangy :De nem jön senki, és akkor nem érdemes fésűlködni , mosakodni,öltözködni. Nincs aki megcsodálja a drága ruháimat.

Királynő : Menj már ,nem látod milyen gondban vagyok miattad,hisz mindent azért teszek,hogy megszabadúljunk Rózsától, és féjhez adjalak.

Varangy : Akkor hagylak gondolkozni, mert nekem is ez a legfőbb óhajom (elmegy)

Králynő : (Kókosinéhoz) Kókosiné maga nem látja, hogy néz ki a lányom,menjen adja ki a parancsot hogy fürdessék meg fésüljék meg és öltöztessék fel tisztességesen, minek fizetem azt a sok szobalányt és komornát.

Kókosi :Mindkét parancs telyesítve lesz (elmegy)

Szolgáló : Nem is merném megszólítani fenséges királyasszonyomat ,ha nem volna annyira fontos a mondanivalóm.

Királynő : Ha valami haszontalansággal zavarsz, levágatom a fejedet.

Szolgáló : De hát azt mondta fenséged, hogy mindent figyeljek meg ami a torony körűl történik,amikor visszatértem Rózsakirálykisasszony reggelijével, egy madarat láttam elrepűlni az ablakáról.

Királynő : Most már tényleg le vágatom a fejed.Hogyan mersz elém állni ilyen ostobaságokkal.A madarak repülnek mindenfelé.

Szolgáló : Csak ez a madár egy kicsit furcsa volt kék szine miatt,de hát egy ilyen ostoba szolgáló, honnan is ismerne minden madárfajt.Esdekelve kérem ne vágassa le a fejemet ,többé nem zavarom ilyen butaságokkal.

Királynő : Most az egyszer megbocsájtok, mert szükségem van rád ma este Rózsa mellett.Most menj, és ne merészkedj többé a szinem elé ilyen butaságokkal !

Szolgáló : Engedelmével (elindul tesz néhány lépést mire )

Királynő : Megály ! gyere csak vissza ,azt mondod hogy kékmadár volt.

Szolgáló : Igen, tiszta kék.Még sohasem láttam ilyen madarat se itt se a mi országunkban.

Királynő : Az átkozott! Biztosan ő az .Hiszen mondta a lányom hogy , Tarkatündér kékmadárrá varázsolta Milán királyt. A gazember hamar rátalált a Rózsájára . Menj és küld ide Kókosinét.

Szolgáló Engedelmével (elmegy)

Királynő :Most már könnyű lesz intézkedni

Kókosiné : Hivatott fenség ?

Králynő : A kékmadár járt a Rózsa börtönében.A fákat az ablak köről rakjátok tele késekkel ,ha még egyszer odamerészkedik vágják össze a gazembert . Rózsát pedig holnap vigyétek a Császárszikla tetejére és lökjétek a méjségbe ,majd azt mondjuk az apjának ,hogy kikérezett sétálni és ugylátszik öngyilkos lett.

Kókosi : Mindent telyesítek ,és ha megengedi fenséged,szeretném megdícsérni éles esze miatt.

Királynő : Nincs szükségem a te dicséretedre ,menj és tedd amit mondtam.

Kókosi : Engedelmével (el )

Királynő : Most már nekem is jár egy kis pihenés ,ma éjjel megszabadulok a kékmadártól, holnap pedig Rózsától (el)

Furcsa hangok –sötétség

Sötétség marad -szép halk zene

Milan : Végre beborított mindent az est csendje.Az ablak még csukva van, biztos a szolgáló még nem aludt el.Már égek a vágytól ,hogy ismét beszélhessek Rózsa királykisasszonnyal.Megnézem mit csinálnak.(fel akar menni és a kisek ráhullnak ,halottan esik a földre.)

A –megnézem mit csinálnak alatt már néhány ijesztő hang addig amig a földre esik utána ismét szép muzsika

Merlin (mintha a földből került volna elé) Ugye- ugye kedves keresztfiam, egy percre sem mozdulhatok el melőled.A multkor is csak egy kártya parti idelyéig hagytalak magadra, máris kékmadárrá változtatott az a gonosz nővérem,majd ha meggyógyítlak, lesz elszámolnivalóm vele.A következő szavakat sikitó boszorkányoz hang kiséri

Esti csillag esti hold,gyógyirt dobj a kékmadárra

Mély sebeit gyógyitani szempilláit felnyítani

Na kedves fiam, felébredtél igy jár aki lányok után mászkál,most elviszlek a palotámba, majd ott meglátom,mit tehetek érted.Van egy szép aranykalitkám abban tartom amig ki tudok egyezni Tarka tündérrel,nehogy ismét bántódása essen.Repűlni már ugyse fog soha .(elviszi) sötétség kellemes zene

Reggeli trombitálás

Királynő jön : A kékmadártól megszabadultunk ,ma végeznek a lánnyal is,végre boldog lehetek.

Kókosi : minden el van intézve,ma délbe két szolga kiviszi a a sziklára…..

Szolga : Nagy baj van fenség, Meghalt a király!

Szolgáló: Meghalt a király!

Szolga :meghalt a király!

Királynő :Mit ordítiztok, mintha a kezeteket vágták volna le.Beteg volt , meghalt ,legalább nem kell elszámolnom neki a Rózsa halálával.

Dobok,trombiták hangja

(Egymásután jönnek az emberek és asszonyok)

Asszonyok : Meghalt a királyunk ,vége az országunknak,idegenek kezébe kerül a palota! ( Jajgatnak sirnak.)

Férfiak : Ne nyavajogjytok annyit ,Meghalt a király ,Éjjen Rózsakirálykisasszony, az uj királynőnk! )( sokszor elmondják egymás után)

Királynő : Emberek idefigyeljetek! Itt nincs helye se a sirásnak, se az ordítozásnak,ha a király meghalt, csakis én lehetek a királynő.Rózsa királykisasszony közönséges ország áruló,törvényszék elé fogják állitani, és keményen megfogják büntetni.

Nép : Hazugság! most azonnal látni akarjuk Rózsakirálykisasszonyt!

Varangy (ő is odakerül) Mi ez a nagy lázadás mama?

Nép: Követeljük, hogy azonnal szababadítsák ki a mi királykisasszonyunka!.

Királynő : Menekülj lányom ,mert a nép nem tréfál,én is ugyanezt teszem!

Varangy : (kiszalad a palotából)

Királynő (szintén szaladni akar.)

egy férfi : ( elkapja) Innen nem menekülsz ,vén szipirtyó!

Királynő : Én vénszipirtyó ,a világ legszebb asszonya? Ezt a megaláztatást nem élem túl!(üsszerogyik és meghal)

A férfi : A vén szipirtyó meghalt.

Másik férfi: Legalább nem kell agyonvernünk,és bemocskoljuk vele a kezünket.

Közben egy csoport felment a toronyba, és már hozzák Rózsát Nagy éjjenzés közepette : Éljen Rózsakirálynő! Hipp-hipp! hurrá Hipp-hipp hurrá!

Rózsa : Kedves emberek ,köszönöm,hogy kiszabadítottatok börtönömből.Kivánságotokat elfogadom,a királynőtök leszek.Most pedig megkérlek benneteket legyetek mellettem gyászomban ,és temessük el a nekijáró méltósággal édesapámat és a feleségét.

Emberek : Mindenben kövessük akaratodat ,és a segítségedre leszünk!

Rózsa : Még van egy kivánságom ,a temetés után régi miniszterelnökünkre hagyom az országot, mig megtalálom jegyesemet a kékmadarat, azaz Milán Királyt.

Egy asszony : Hallottuk ,hogy mit tett vele ez a vénszipirtyó,és a lánya ,meg Tarkatündér,menj és keresd me szerelmedet.

Rózsa : Azt teszem,mert nélküle nem tudok élni

Énekel (Kristóf Katalin nélküled élni nem tudok

Üres tér egy fa körülötte bokrok mintha kut lenne

Sötétség boszorkányos hangok

Merlin és Tarkatündér

Merlin : Azért hivattalak ide e semleges területre,hogy megbeszéljünk egy kényes problémát.

Tarka : Hát minekutánna ellenséges táborokba kerültünk, nem hinném, hogy közös nevezőre juthatnánk.

Merlin : Pontosan ammiatt jövök, ami minket ellenséges táborokba juttatott,Te elvarázsoltad az én keresztfiamat, és hét esztendőre kékmadárrá változtattad.Ez nem maradhat így .Az én keresztfiam nem egyszerű ember, akinek ideje van, hét évig egy kalitkában ücsörögni. Várja az országa, kötelességei vannak alattvalóival szembe.Vagy azt akarod ,hogy egy gazdag ország tönkremenjen a ti asszonyi kényeskedésetek miatt ?

Tarka : Nem érdekel az országa és ő sem .Előttem egy Árúló, aki cserben hagyta elszöktetett menyasszonyát.

Merlin : De hát te is tudod ,hogy becsapták,ő soha se akarta elszöktetni Varangy Királykisasszonyt.

Tarka : De elszöktette, és a palotámba hozta, még a jegygyűrűjét is megmutatta szegényke.Addig nem oldom fel a varázs alól, mig feleségül nem veszi.

Merlin : Igazán gondolkozhatnál egy kicsit ,miért szöktesse el Varangykirálykisasszonyt, ha egyszer Rózsakirálykisasszonyt szerette,azért mert becsapták? És te is cinkos vagy a dologban!

Tarka : Részben igazad van.Egy feltételel megtöröm a várázst egy időre,ha a keresztleányom odaköltözhetik a palotájába mint menyasszonya.Igy az országa ügyeit is elintézheti.Viszont ha nem változtat elhatározásán, és nem veszi feleségül Varangy királykisasszonyt,ismét visszavarázsolom kékmadárrá, mig le nem telik a hét esztendő.

Merlin : Köszönöm e kis szivességet is , holnap találkozunk mind a négyen a Milán palotájában.

Furcsa zene - sötétség kis szünet után kellemes zene Rózsa énekel világosság

Ugyanaz a szin egy fa és látszodjon hogy kut van

Rózsa : Mostmár királynő vagyok,többet nem bántalmazhatnak ellenségeim,a mostohám meghalt ,a mostohanővérem megszökött és eltünt,még csak kedvesemet Milán királyt-vagyis a kékmadarat - kell megtalálnom ,hogy telyes legyen a boldogságom. De merre menjek merre induljak ? már egy hónapja járom a világot,mindenhol megkérdeztem ne látták –e a kékmadarat ,de senki sem tudott utbaigazítani.

Virág tündér: (Fekete csukjás köppenybe jön botra támaszkodva ) Édes lányom,mit keresel ilyen egyedül ezen az elhagyatott vidéken?

Rózsa : A kékmadarat.Mindenfelé kérdezősködtem már ,de senki sem tudja megmondani,merre találhatnám meg.(keservesen sir)

Virág tündér: Egyáltalán nem csodálkozom rajta,a kékmadár ugyanis időközben visszaváltozott Milán királyá.

Rózsa : Honnan tudja ezt anyóka,hogy ki volt a kékmadár?

Virág T :Hát hogyne tudnám édes lányom ,mikor én vagyok Virág tündér a te keresztanyád (ledobja magáról a köppenyt).Édes lányom megtudsz bocsájtani, hogy nem vigyáztam rád ?Mikor elmentem világkörűli utra, azt hittem boldog vagy, nincs szükséged rám,csak most tudtam meg, mennyi nehézségen kellett átküzd magadat.De ne fély, megpróbáltatásaid rövidesen véget érnek.Három szem diót ajándékozok neked,ha nagy bajba jutsz törd fe őket,és megtalálod bennük, amire éppen szükséged van.Igy aztán testvérem a Tarka tündér nem árthat neked többé,(megpuszilja és eltünik)

Rózsa : köszönöm keresztanyám –sajnos már nem hallja –de most mit is tegyek –fel kelle törnöm egy diót (feltöri) egy levél –vedd fel a köppenyemet azzan ott leszel ahol akarod –(felveszi) A Milán király palotájába akarok menni .

Sötétság villogó fény fantasztikus zene

A milán király palotája

Rózsa : Nahát ez fantasztikus , már itt is vagyok

Világosság

Milán palotájában sok nép egy asztalon könyveket térképeket nézegetnek Milán is hozzuk csatlakozik

Rózsa : (megkérdez egy stázsát)Megmondanád, hol találom meg Milán Királyt ?

Strázsa : Mit akarsz tőle te koldus asszony ?(nevetvbe) No de ha mindenáron látni akarod, nem kell soká várakoznod, nemsokára megérkezik Varangykirálykisasszonnyal a menyasszonyával.

Rózsa : Azt hittem, többé soha sem láton mostoha növéremet,most azomban tudom, hogy ismét valamilyen csalfasággal jutott szerelmem mellé .De már jönnek is (elől halad Milán ,hátrább Varangy két udvarhölgyel,varangyot megállitja .)Fenséges királykisasszony ,ha szabad lenne egy szóra.

Varangy: Miféle vakmerőség ez,te condrás ?,mit akarsz itt ?

Rózsa : Csak egy szép nyakláncot kinálnék neked.

Varangy : Mutasd !

Varangy : ( az udvarhölgyekhez) hűha ez valami értékes lánc! Vajon honnan lehet ilyen egy koldus asszonynak? (Rózsához)Öt rézgarast adok érte ,többen nem ér.

Rózsa : Kérdezd meg Milán királyt ,ő majd megmondja mennyit ér .

Varangy :(viszi a láncot Milánhoz,az udvarhölgyek követik mindenhova) Nézd csak ezt a láncot ,egy kodus asszony árulja. Mit szólsz mennyit ér ?

Milán : (elkapja)(félre) Hiszen ez hasonmása annak a láncnak amit Rózsának ajándékoztam !(Varangynak) Ez a nyaklánc annyit ér mint a fele királyságom.

Varangy: ( visszamegy Rózsához) Itt van öt rézgaras, a vőlegényem csak ennyire becsülte.

Rózsa :Volna még valami ,ez a karkötő Kérdezd meg Milán királytól, ezért mennyit ad ?

Varangy :(elveszi ,és menet közben mondja az udvarhölgyeknek )Ma szerencsés napom van, ezért sem adok többet, de azért eldicsekszem vele a vőlegényemnek (Odaérve mutatja) Nézd csak még egy darab ,hát ez mennyit ér ?

Milán : (félre lépik és ugy nézi,mintha gondolkozna) Nahát milyen véletlen ez a karkötő is ugyanolyan, mint amit Rózsa királykisasszonynak ajándékoztam,én azt hittem ,hogy mindkét darab egyedi példány.(vissza Varangyhoz) Ez a karkötö annyit ér mint a fele királyságom.

Rózsa :(távolról figyeli ) Ugy látszik Milán király nem érti, miről van szó,más módon kell megközelítenem.Dehát itt van a második dió(feltöri)Egy manót kérek, mely embernyelven tud beszélni (egy manó kerül a kezébe)

Varangy: (ezalatt felkötteti a nyakláncot és karperecet az udvarhölgyekkel,majd vissza Rózsához) A király azt mondta,hogy ez is öt rézgarast ér ,itt van az ára..

Rózsa : (elveszi a pénzt,és megmutatja a manót ) Itt van ez a manó, ez is eladó,embernyelven beszél ha hozzá szólnak,de ennek én szabom meg az árát.

Varangy :(elkapja mind akit nagyon érdekel a manó) Hadd lássam(nézi.és hozzá szól) Hogy hivnak te apróság ?

Hang : Icipicipindur a becsületes nevem

Varangy: Ezért is adok öt rézgarast.

Rózsa : (kikapja a kezéből) Ezt nem pénzért adom .Ha megengeded hogy ezt az éjszakát a palotában töltsem ,a manó a tied.

Varangy : Hát legyen ,itt maradhatsz az előszobában, mert én ágyat nem vettetek egy ilyen condrás koldusnak.(elveszi Rózsától a manót,indul a férje felé,közben az udvarh-nek ) Nekem ugyan nem kell egy ilyen kis rútság,de megajándékozom vele Milán királyt ,hadd lássa milyen jó lelkű vagyok (odaér Milánhoz) Neked is hoztam ajándékot. Nézd csak olyan picike, és beszélni tud.Ez azért van ,hogy minél hamarabb gondolkozz a lakodalmunkon.

Milán : Az ajándkodat elfogadom,de az esküvőről szó sem lehet.

Varangy : Ismét kékmadár akarsz lenni ?

Milán : Inkább kékmadár, mint a te férjed.

Varangy : (elmenőben) Pedig jobb, ha gondolkozol rajta, mert hamarosan lejár az idő, és mi bizony nem kegyelmezüknk neked.

Udvarhölgy : Engedelmével, Varangy királykisasszony,nem szeretnék illetlen és tolakodó lenni,de én nagyon furcsálom,hogy ennek a koldusasszonynak ennyi kincse legyen.

2 udvarhölgy : Nekem se tetszik a dolog ,hiszen ilyen kincsek csak királyi palotákban lehetnek,hogy juthatottak e koldus asszony kezébe.?

Varangy : Mit kotnyeleskedtek,megmondtam csak akkor szóljatok ,ha én kérdezlek!

Udvarhölgy: Bocsánat fenség.

2 udvarhölgy : Elnézést, többet nem fordúl elő.

Varangy : De azért igazatok lehet. Már meg is bántam,hogy azt a manót a királynak adtam,ki tudja miket fecseg majd neki.és most már vissza sem kérhetem.Nektek nincs valami jó ötletetek?

Udvarhölgy : Ha altatót tennénk a király poharába,hamarosan elaludna, és nem tudna a manóval beszélgetni.

Varangy : Nézd csak, most hozzák az italokat ,vedd ki a lakáj kezéből a tálcát, és ezt a port tedd a király poharába .

2 udvarhölgy : (azt teszi amit Varangy parancsolt,mad kinálja a királyt a tálcát az asztalra teszi és visszamegy Varangyhoz) (király pohara nagyobb)

Manó hangja : Álljon meg a gondolat álljon meg a mozdulat

Csak te halljad királyom az óvó szavamat

(Mindenki mozdulatlaná hangtalaná válik)

Varnagy csalárdul altatót tett poharadba

Pedig érdekesnek tűnik a mai éjszaka

(mindenki megmozdul)

Varangy: Gyertek mjünk ki, nehogy gyanut fogjon a király .(kimennek)

Király : Igyatok csak kedves minisztereim,én az éjszaka dolgozni akarok,majd esetleg később iszom.Most pedig menjetek és térjetek nyugovóra,holnap ismét nehéz napunk lesz.(Mindeki meghajol és elmennek, csak egyedül Rózsa marad elbujva )kissé sötétség lesz)Na most halljalak kismanó ,miért nem engedted meginnom a bort.?

Manó hangja : Fenséges király, amint modtam a borban altató van.Neked pedig ,nem szabad elaludnod.

Milán: Pedig rámférne egy kis alvás,már régóta nem hunytam le a szemem,csak gondolkozom, de hiába.Nem tudom kitalálni, hogyan rázhatnám le magamról Varangyot.Feleségül azomban nem veszem ,még akkor sem, ha az egész életemet kékmadárként kell leélnem.Csak még legalább egyszer láthatnám egyetlen szerelmemet Rózsakirálykisasszonyt!

Rózsa : Énekelni kezd)

Milán: A képzeletem csalfa játéka e dal, vagy talán te énekelsz manó az én szerelmem hangján.?

Manó : A képzeleted nem csal, és én se csapnálak be,de lásd a szemeiddel)világosság

Milán : Te voltál koldus asszony ,vigasztalni akarod fájó szivemet ? Köszönöm,hogy elhoztad az énekét, legalább egy pillanatig gyönyörködhettem a hangjában.Mond koldusasszony láttad Őt ?Mit csinál ? vidám vagy szomorú? Vajon gondol-e még rám?

Rózsa : Nagyon szomorú volt, és éjjel nappal csak rád gondolt, .(miközben ledobja köpenyét) de most már vidám vagyok mert megtaláltalak ,és többé soha sem fogom megengedni, hogy elválasszanak egymástól.

Milán : Szerelmem Rózsakirálykisasszony ,azt hittem, soha többé nem foglak már látni téged.(egymásra borulnak)esetleg énekelhetnek is

Varangy : (abban a pillanatban lépik be Varangy)vége mindennek , Keresztanyám tarkatündér segíts rajtam!

Tarkatündér : Itt vagyok szépségem ,mi baj van ?

Merlin : Ne olyan gyorsan Tarkatündér ,mert én is itt vagyok.

Tarkatündér : Semmit sem tehetsz a varázslatom ellen, ezt te is jól tudod,Milán királyt azonnal kékmadárrá varázsolom.

Rózsatündér : Arról elkéstél kedves nővérem.Mert kettőnk ellen már semmit sem tehetsz. Most rajtunk a sor, Merlin bátyám.Én azt javasolom,hogy varázsolyuk békává Varangykirálykisasszonyt, hiszen az illeti meg a legjobban,…hogy többé soha se zavarhassa e szerelmesek életét.

Merlin : Talán adjunk neki egy esélyt,mindenkinek joga van még egy esélyre.

Virágtündér: És a tetteiért ne bűnhődjön ?

Merlin : Ha tervem sikerül, nagyon meg fogja bánni amit tett.Mert szeretném szépséges és jóságos királykisasszonnyá varázsolni.

Tarkatündér : Én már mindent megtettem érte. Minden varázserőmet összeszedve se tudtam széppé és jóvá varázsolni.

Merlin : De ha mind a hárman összefogunk ,megtehetjük .

Virágtündér : Akkor rajta próbáljuk meg!

Körül veszik varangyot boszorkányos zene ,hangok

Sötétség és villogó fények

Tündéreknek éneke ,égen ,földön hatoly messze

Hozz az égből jóságot,föld öléből sszépséget

Hogy a rútbó szép legyen

És a roszz elmenjen

S kinek vétett mindeddig,bocsánatot kérhessen

Világosság lessz. Varangy arcáról eltünik a sötétség alatt a maszk és a borzos paróka szép zene

Varangy : (Térdre esik Milán és Rózsa előtt) Megtudtok bocsájtani nekem ?

Milán : Sok szenvedést okoztál nekünk , ezt nem lehet könnyen megbocsájtani.De ha megbánod bűneidet talán egyszer megbocsájtok neked Most menj, és legyél jó amivé varázsoltak,

Rózsa : és meglátod ,hogy milyen jó, ha az emberek szeretnek,és ha ilyen maradsz mint most vagy,hamarosan te is olyan boldog leszel, mint mi vagyunk Milán királyal.Igaz-e kedvesem ?

Milán : Az angyalok se boldogabbak minálunk !

Valami szép ének mindenki bejön és táncol elől ketten énekelnek

 

Totó a mese birodalmában

Tana Anna Mária

Mesejáték egy felvonásban ,a Republik zenéjére

E szindarab megirása előtt sokat hallgattam a Republik zenéjét és ez adta hozzá az ötletet. A téma viszont minden könyvtáros fejében megszülethetne mert már napjainkban egyre jobban hódit teret a televizió és számítógép a gyerekek szórakozásában a mese olvasással szemben.

Mesemondó : Egyszer volt hol nem volt de minden bizonnyal a földnek nevezett kék bolygón történt,nem is tudom már hányban ,csak annyit tudok,hogy abban az időben mikor az emberiség egyetlen érdeklődési köre a pénz hajsza volt.Ha jól meggondolom,a huszadik századot már rég magunk mögött hagytuk.Már nem is létezett anyagiakkalküzdő család.Az emberek ugy éltek mint a robotok és egyformák is voltak fekete öltözetükben.Már mindent felfedeztek.Ez időben a robotok vették át a hatalmat és bevezették a robot diktaturát.Egy kompjuter irányította az egész világot.Minden nagyon furcsa volt a madarak uszkáltak a vizben a halak pedig repűltek.

Zene : Repül a bálna – tánc fekete öltözetben

Ebben az időben élt Totó egy gazdag család egyetlen15 éves fia .Már tiz éves korában az analizis tételeit a kis ujjában rázta mint akkor minden gyermek,meséről viszont nem hallott soha.Egy napon mikor először életében a szülei elengedték nagymamája kastélyába , ráébredt,hogy a kémián ,fizikán és matematikán kivűl létezik valami érdekes.A kastély padlásán ugyanis elromlott robotok,kompjuterek közt,valami furcsa dolgot talált.Akkora volt mint egy digitális lemezlejátszó készülék és sos sok lemez képezte. Ti még akik nagyon jól ismeritek a könyveket,bizonyára rájöttetek,hogy a talált tárgy egy könyv volt.Lapjairól furcsa dolgokat olvasott és mi több képek is voltak benne.Végig lapozta,bele olvasott és megcsodálta aképeket melyek tündéreket,manókat sárkányokat ábrázoltak.Lehozta apadlásról,hogy majd szobájában végi olvassa,de nagymamája amint meglátta,kitépte a kezéből és behajította a lézer fűtőtest sugarai közé és pillanatok alatt nyomtalanúl megesemmisűlt.

Nagymama : Már az én gyermekkoromban elégették az összes megmaradt könyvet,nehogy valami fertózést hozzanak ránk a régi világból,nem tudom hogyan maradhatott meg a padláson.

Totó : de kezet mostam volna olvasás után

Nagymama : De kisfiam manapság már nem engedhetjük meg magunknak,hogy ilyen lehetetlenségekkel ,butaságokkal foglaljuk el agyunk tekervényeit,sőt emlékszem,hogy száz évvel ezelőtt érvényben volt egy törvény,mely tiltotta a mesék és regények olvasását,mára már elavult mert már senkit sem érdekel az ilyesmi,de azért nem szeretnék ujjat huzni egy ilyen ostobaság miatt a robot miliciával

Totó : D e nagymama,az a tárgy csodálatosabb volt mindennél amit eddig tanúltam a komjuteremből.Hogyan is nevezték ?

Nagymama : Mondtam már,hogy ez könyv volt,de neis érdeklődj többet erről,és törűld ki az agyadbül ,hogy te láttál könyvet,amint mondtam az előbb is még bajunk lehet belőle.Sétálj inkább a közeli hegyeken csodád meg a tájat ,mert ilyent nem láttál a városban még egy fa is van a völgyben.

Totó : Az mi nagymama ?

Nagymama : az egy növény,gyerek koromban még több is volt ezen a védéken de kiirtottók mert be voltak fertőződve.Most már mesterségessen generátorokkal tisztítják a levegőt itt is mint a városban.

Totó : Jü,hogy elengedtek a szüleim,mert már azt hittem,hogy semmi sem ismeretlen számomra,megyek megnézem milyen lehet egy fa.(elindul,rugdossa a köveket amint meglatja a fát elcsodálkozik) Ha otthon csak egy icipici fánk lenne,és ha volna meséskönyvem,semmiért nem adnám.

Manó : (belépik)Hol jársz te kisfiu ahol évek üta nem járt egy árva lélek sem?

Totó : A nagymamám mondta,hogy a völgyben van egy fa,ezt a fát akartam megnézni,talán nem szabadott volna ?

Manó : Nagyanyád sem járt itt már rég óta.

Totó : Fáj a lába,nagyon öreg már. De te ki vagy hozzád hasonló robotot még nem láttam.

Manó : én nem vagyok robot,én manó vagyok és már évek óta arra várok hogy erre jöjjön valaki aki segíthetne nekem.

Totó : Én segítsek neked ? Hiszn én szorulok segítségre.A padláson találtam egy könyvet tündérekkel sárkányokkal és ilyenszerű lényekkel mint te vagy,de a nagymamúm megsemmisítette a lézerrel.A legcsodálatosabb dolog volt a világon és szeretném ha kaphatnék még egyet.

Manó : Az a könyv nem semmisűlt meg,te megmentetted ott van a fejedben,mithogy én is ott vagyok a képzeletedben,s ha akarod ismét felébresztheted képzelet országát a halálból,melyet a pénz sárkány pusztitott el.

Totó : De ki a pénz sárkánya ?

Manó : Fekete,erős,se széle se hossza,de ha megküzdöl vele és legyőzöd,elérhetsz velem képzelet ország kapujába.Ott sem lesz könnyű dolgod de nem mondom meg elóre mert megijedsz.Az én kérésem pedig amit el akartam mondani,hogy mentsük meg képzelet országát.

Totó : Látom egy a célunk manó,a reggel óta nem hagy nyugodi e gondolat.Meg akarom találni a képzelet világát ,mert az meseország

Manó : Nekem pedig az a feladatom,hogy megmentsem meseország királyát három lányával és az összes tündérrel együtt,de tudnod kell,hogy mi csak akkor létezünk,ha az emberek nem felejtenek el.Gyere másszunk fel a fára.Itt van egy távcső,nézz bele és egy pillanatra meglátod a romjaiban heverő meseországot.

Pilanatnyi sötétség ezalatt a szinpad másik oldalán felálított emelvényen megjelenik meseország ugy ahogy Totó elmondja ezt külön reflektor világitja meg szines fényekkel

Totó : Látom a királyt és a lányait. A legkisebb lánya velem egy idős lehet.Le vannak kötözve láncokkal és segítségért kiabálnak az öszedőlt palota előtt. De ni csak ott van a sárkány és a boszorkányok,elmennék hogy megmentsem de félek.

A reflektor fény megszünik meseországban de a szereplők ott maradnak

Manó : Félni nem szabad, csak akkor mentheted meg,ha bátor vagy,mert tudnod kell,hogy a képzelet országának ők is lakói,de nem szabad engednünk ,hogy ők uralkodjanak.Egy bátor vitéz mint te le tudja győzni őket.

Totó : Nagyanyám kétségbeesik ha elmegyek és estére nem érek haza.

Manó : Ha ügyesek leszünk estére legyőzzük az összes sárkányt és boszorkányt,ha nem akkor mindennek vége. A feledés szele elsepri egész meseországot,éppen jókor jöttél mert mar az ország határainál fuj.Le kell kötöznünk,hogy soha többé ne szabadulhasson el.

Totó : Benne vagyok,de azt se tudom merre kell menni és az eső is elindult.

Manó : Rázd meg a fát és a barátaim azonnal itt teremnek,hogy elkisérjenek bennünket.

Manó énekel a rázd meg,rázd meg zenéjére.A többi manó előugrik és tánconak

Totó : Megtetszett a legkissebb királylány,addig nem nyugszom meg mig meg nem találom.

Manó : Akkor induljunk,mert hosszú az ut meseország felé.Én megyek elől,követem a csillagok utját te gyere utánam a manók pedig vigyáznak ránk

Totó : Induljunk pajtársak a csillagok majd megmutatják az irányt meseország felé.

Megszólal a Csillagok,csillagok cimű szám –Nagy esők jönnek és elindulok elmegyek innen mesze…..- Mindenki felvesz egy-egy előre előkészített ernyőt és tánclépésben elindulnak –a menetközbeni tánc a szövegnek megfelelően történik – tetszés szerint a nézőteret is körbe járhatják- a fény egy egy pillanatra meseországot is megvilágitja-egyébként csak erős hangulat fények fejezik ki a mesei hangulatot.A zene végére elérnek a meseország előtti kapuhoz ahol a pénz sárkány áll-ez a kapu kb a szinpad közepén van

Sárkány: Én vagyok a pénz sárkánya,Megálljatok egy lépést se tovább! Nem engedhetem,hogy a pénzen kivűl egyébre is gondoljatok,mert a pénzen kivűl semmi sem fontos.Pénzel mindent meg lehet venni.

Totó : De amit mi keresünk ahoz nem kellpénz

Sárkány : De ahhoz hogy tovább jussatok meg kell küzdened velem,és mondom én neked már évezredek óta nem győzött le engem senki,pedig akadt egy egy bolond aki erősebnek tartotta magát nálam. Idenézz !(kivesz a zsebéből valamennyi pénz) ezt nked adom,forduljatok vissza és költsétek el a legközelebbi klubban.

Totó : Mondtam hogy nincs szükségem pénzre.Álj az utamból !

Sárkány : Ennek már nem tudsz ellenállni !

Totó : Én gyerek vagyok ,a szüleim mindent megvásárolnak nekem

Sárkány :De majd a felnőtt leszel jó hasznát veszed ennyi pénznek

Totó : Nem kell

Sárkány : Itt van az egész pénzem ebben a szejfben vigyétek magatokkal és legyetek boldogok.

Totó : Mi a boldogságot nem a pézben keressük,állj az utunkból

Sárkány : Ha-ha-ha Még járt itt hozzád hasonló bolond,látod ott azokat a köveket nincs sok belőlük de azt hiszem példának elég Ezek mind olyan emberek voltak akiket nem lehetett pénzel megvásárolni.Amiért gyerek vagy te sem a falvédőről jöttél le mert ahonnan jöttél ott diktatura van,erőszak,ismered a módszereit,ha nem tüntök el azonnal a szemem elől kővé változtatlak a manókkal együtt.

Manó : Nem ugy van az sárkány ! Rajtunk nem fog a varázslatod ezek az ernyők megvédenek minket.

Sárkány : Ez a bolond földönlakó és atöbbi mesemanó

Kik előttem állnak és a pénzre fittyet hánynak

Most azonnal itt e helyen,örökre kővé válnak

Nem történik semmi

Manó : Montam sárkány hogy a varázlatod semmit sem ér

Totó : Most már a türelmemnek vége és estére vissza kell térnema nagyanyámhoz takarodj az utamból

Sárkány : Látszik hogy nm olvastál még elég mesét,és nem tudod ,hogy a sárkányok soha sem adják fel harc nélkül.Küzdjél meg velem ha olyan bátor vagy.(előkapja a kardját)

Manó (egy kardot dob totónak)Ez családi örökség soha sem hagyta cserben ahasználóját!

Rövid vivás után Totó legyőzi a sárkányt – utána a pillanatnyi sötétségben a sárkány eltünik a szinpadól és kinyilik a kapú –a reflektor megvilágitja meseországot

Manó : A pénz sárkánya meghalt és ujra világosság lett.Kedves manócskák most már visszamehettek , hogy hírűl adjátok mindenkinek Mától fogva nem a péz az ur a földön !

Totó : (belenéz a távcsőbe) A király és a lányai kétségbeesve sirnak,mert látják közeledni a feledés szelét

Manó : Itt van ez a madár (egy szereplő madárnak öltözve)Üzenetet küldünk tőle,hogy ne féljenek mert megmentjük őket.

Totó : Repülj madár és mond meg nekük hogy legyóztük a pénz sárkányát,és le fogja láncolni a feledés szelét is mielőtt megérkezne az országukba.

A madár körberepüli a szinpadt és a nézőteret is – miközben szól a zene: - Engedj közelebb engedd,hogy én is ott legyek – Erre a zénére a tündérek táncolnak az emelvényen a király és lánya továbbra is meg van kötözve – A fények közben a madarat is követik

Madár : (a zene után megérkezik a palotába meghajlik)Meseország fenséges királya ,üzenetet hoztam Totó vitéztől elindult megmenteni országodat,és megsugom azt is,hogy szép bátor vitéz és megkedvelte legkissebb lányodat

Csilla : Azt mondod szép vitéz és bátor,még nem láttam de már tudom ,hogy én is szeretni fogom őt.

Király : A reménység szavait hoztad országomba. Szálj vissza Totó vitézhez és mond meg ,hogy neki adom fele királyságom és a lányom kezét.

Csilla : Szállj el kismadár,nézd meg merre jár és mond meg neki hogy szeretem

Zene – Szálj el kismadár – A madár vissza repűl a tündérek táncolnak a zenére

Madár Visszaér Totóhoz) Kedves Totó vitéz,meseország királyának üzenetét hoztam számodra.Azt üzeni ,hogy neked adja fele királyságát és a legkisebblánya,Csilla kezét

A feledés szele már aszinen leselkedik

Totó :Nagyon boldog vagyok,mert a legkissebb lány pontosan olyan,mint az én legkedvesebb barátnőm és őt is Csillának hivják

A szél szaladgálni kezd a szinpadon – szélnek megfeleő hangok kiséretében

Manó : Nincs időnk,mos ezen törni a fejünket.Tovább kell menni,hogy a feledés szelét lekötözhessük,de ni csak már ott is van,látod,hogy tombol. Adok neked is egy köpenyt ha ezt magunkra vesszük a szél nem láthat meg minket,két oldalról megközelítjük és lekötözzük (ugy is tesznek)

Totó .No ez is megvan ! Meseország meg van mentve a feledéstől.Gyere már ott a kapu lépjünk be mert türelmetlen vagyok,de nézd csak két kő szobor

Két boszorkány áll a kapu előtt seprűvel (boszorkányos hangok)

B 1 : Megálljatok ! egy lépést sem mehettek tovább,most mi uralkodunk meseország fölött. E két királyfi me akart ölni minket és látjátok mi lett belőlük : kövek.Itt fognak állni az örökkévalüságig.

B 2 : Ha még egy lépést tesztek ti is igy jártok és akirálylányok meg az apjuk a legsötétebb börtönbe kerűlnek,a tündéreket pedig békákká változtatjuk.

Manó : Milyen szép lányok vagytok,nem is hittem volna,hogy ennyi rosszat tudtok tenni.

B 1 : Nahát te manó Ilyet még senki sem mondott nekünk,pedig én tudtam ,hogy én meg a nővérem a legszebb bek vagyunk.

Manó : (félre huzza Totót) Nézd csak Totó ez egy varázstükör,aki belenéz azonnal meghal..Most oidaviszem a boszorkányokhoz (a boszorkányokhoz)Azt hiszem rég nem léttétok magatokat tükörben Ez a tükör meg fogja mondani ,hogy ti vagytok a legszebb lányok a világon.

B 2 : Add nekünk azt a tükröt mert külömben kővé változtatlak.

Manó : Nagyon szivesen ,nézzetek bele bátran,de mindketten egyszerre mert akkor kétszer olyan szépek lesztek

A boszorkányok a tükörbe néznek A boszorkányos hangok felerősödnek ,nagy visítás – meghalnak a kövek ledobják magukról a lepedőt és megjelenik a két királyfi

K 1 : Szent Isten ismét királyfi vagyok érzem a szivem dobogását

K 2 : Nézd csak meg tudom mozdítani a kezeimet és lábaimot

Totó : a manó mentett meg azzal atükörrel

Manó : A totó segítsége nélkül nem juthattam volna idáig.

K 1 : Hálás köszönet mindkettőtöknek

K 2 : Apósunk majd megjutalmaz jó tettetekért. Gyertek induljunk a palotába de vigyázzatok mert a kamrába bezártam egy vámpirt és ha kijut onnan halál fiai leszünk mindannyian.

Vámpir : Emberszagot érzek végre bezabálhatok (ktöri az ajtót) Évszázadok óta itt alszok de végre ember vért ihatok.Te vagy az ember ,már messziről megérzem a vér szagát.

Totó : Én csak gyerek vagyok de azért nem félek a vámpiroktól

Vámpir : Akkor gyere közelebb,hogy a fogaimot a nyakadba vájhassam

Totó : Nem adom az életemet könnyen vámpir mert még sok dolgom van,feleségül kell vennem a királylányt,és estére haza kell énem a nagyanyámhoz mert nyugtalan lesz ha késni fogok.

Vámpir : Holnapra jó lesz a nagyanyád vére is.

Totó : Én már legyőztem a pénz sárkányát és a feledés szelét nem ijedek meg tőled (előveszi a kardját)

Manó : Az semmit sem ér ,Itt van ez a kereszt,ezt használd (odaadja-a vámpir elesik) most szurd át a szivét,többé soha sem fog felébredni.

K 1 : Most már szabad az ut ,mehetünk a királyhoz

Totó : Már alig várom,hogy találkozzak csillával

K 2 : A mi feleségeink a Csilla testvérei

Felmennek a lépcsőn a két királyfi elől utána a manó majd Totó

A két királyfi megöleli a feleségét

Manó : Fenséges királyom telyesítettem a feladatomat e kisfiu segítségével megmentettem országodat a feledés szelétől és a többi gonosztól

Király : Köszönöm manó. Jutalmul kinevezlek a manó tartomány kormányzójává.

Manó : köszönöm. A manónépség biztosan örűlni fog,hogy visszatérhetek hozzájuk.(hátramegy a tündérekhez)

Király : Te pedig kisfiu mától kezdve Totó herceg leszel és neked adom fele királyságom é a legkissebb lányom kezét .Azonnal megtartjuk az esküvőt.

Totó : Én vagyok a legboldogabb,hogy feleségűl vehetem a léányodat.

Csilla : Én is boldogan leszek a feleséged.

Totó : Azt hiszem el kell halasztanunk az esküvőt,mert nagymama már idegeskedik otthon.Egyszer,majd mikor megnövök visszatérek,és ha nem felejtesz el elveszlek feleségűl.

Csilla : Soha nem foglak elfelejteni. A viszontlátásra szép hercegem

Totó : A viszontlátásra Csilla. Isten magukkal fenséges király (elmegy )

Sötétség, tündérország az általános sötétség után is sötétben marad a szreplők kimennek a szinpad többi része kivilágosodik – Csilla más ruhába öltözik a tánc alatt

Megszólal a mesének vége és álmodom kezdetű dal most a táncosok mindeféle tarka ruhában táncolnak a dalra a háttérben ,Totó pedig a fa alatt sétál lehajtott fejjel

Csilla : (bemegy Tötóhoz) Már rég óta kereslek.Mit csináltl egész délután

Totó : Csilla ,nem szabadott volna utánam jönnöd,apád a király nyugtalan lesz.Mondtam,hogy visszatérek ha nagy leszek.

Csilla : De hiszen apám küldött,hogy hivjalak vissza vacsorára.Már délben megérkeztünk .A te szüleid az én szüleim ,meg én.Nagyanyád finom vacsorát készített.De miért mondod,hogy az én apám király

Totó : Te vagy Csilla ? Azt hittem,hogy a királylány vagy meseországból

Csilla : Meseországról nem hallottam,de az biztos hogy Csilla vagyok a te barátnőd.

Totó : Nem baj ,majd én mesélek neked meseországról és készítek papírt és irok könyveket,hogy te is és a többi gyerekek is megismerhessék e képzeletbeli országot.

Csilla : Neked megártott a hegi levegő,egyáltalán nem értem amit mondasz.

Totó : Majd megérted amikor elolvasod az első könyvemet,melyek királyokról és királylányokról szólnak.

Csilla : Már alig várom és ha te leszel meseország királya én majd a králynő leszek, és boldogan élünk mig meg nem halunk,

Totó : És boldogok lesznek a gyerekek a gyerekek is akik mesét olvashatnak

Csilla : Ugy legyen

A mesének vége és álmodom cimű dalra mindenki táncol

Vége

 

Boszorkányok pedig nincsenek

Tana Anna Mária

Inga Von Bernad regénye nyomán

Szinjáték két felvonásban

I. felvonás

Nappali szoba egy jómódú lakásában (bálra diszítik)

I . Kép

Alma,Lisa,Adam,volker,Luis

Lisa : A füzérdiszekkel kezdjük (egyszerű mini ruhában ,a haja feltűzve)

Alma : Felkapcsoljam a lámpár ? (szobalány egyenruhában)

Lisa : Nem kell annélkül is elboldogulok.(létrára mászik ,hogy felekassza a füzért)

Alma : A vihar egyre erősödik

Lisza : Február lassan a végéhez közeledik,ám a tél továbbra is tartja magát. Igy ni meg is van( lejön )az első lépéssel meg is volnánk.

Alma : Remélem idelyében végezünk.

Lisa : Persze ,hogy végezünk ,hiszen egész nap a rendelkezésünkre áll.

Alma : Feltéve ,ha az uraság,nem talál ki ujabb feladatokat,mert akkor nem győzöl ugrándozni Lisa kisasszony….. én ezt nem tűrném a helyedben …..Tudod mit gondolok ? Azt,hogy csunyán kihasználnak téged.

Lisa : Hadd legyen ez az én gondom.Hálával tartozom a Gontram családnak.

Alma : Hát ,ha igy látod.

Lisza : Igen ,igy látom. Folytassuk inkább a diszítést (tovább teszik a létrát)

Adam : (a ház ura – a szinpad első sarkából nézi őket )Ugy látom nem kellsiettetnem őket jól haladnak a munkával.Igazán szép lány lett ebből a Liszából,és soha nem ilyed meg a munkától.Nem volt rosz ötlet idehozni,pedig akkor haragudtam e feleségemre,mikor nyolc évesen megsajnálta a kis árvát.Egy szegény rokon mindig hsznos a házban – ingyen munkaerő. Soha nem kedveltem és nem kezeltem úgy mint a feleségem rokonát,de nem bánom mig ingyen dolgozik….azt hiszem ellenőrzés nélkül is meglesznek ( elmegy de a két lány észreveszi)

Alma : Észrevetted , hogy az uraság ismét leselkedett utánunk,megszusszanni sem lehet ebben a házban.

Lisza : Ne törődj vele, inkább akaszd az ablakra ezt a diszt.

Alma : Nem merek odamenni ,mert Volker urfi ott leselkedik már egy ideje. Nagyon kivetette rád a hálót.

Lisa : Akkor hagyd. Tegyünk úgy mintha nem látnánk.Nyugtalan vagyok,mert az utóbbi időben gyakran molesztál – pedig gyerek korunkban jó barátok voltunk.

Alma : Nem akarok tolakodó lenni,de azóta igen szép lány lett belőled,és a férfiak ezt észreveszik. A fiatal ur is beléd esett.Szerelmes.

Lisa : Anak elenére ,hogy tudja ,hogy szóba sem jöhetek nála. A szülei soha sem hagynák ,hogy feleségűl vegyen engem .

Alma : Nem is mer az egy lépést sem tenni az apja beleegyezése nélkül,valósággal elvesz a nagyhatalmú apja árnyákában.

Lisa : Néha őszintén sajnálom.

Luis : (a ház asszonya – már kintről kiabál (könnyű pongyolában ) Lisa Lisa! (bejön ) Már mindenhol kerestelek. Nézd csak, a dobozból hiányzik a brilliáns köves karkötő

Lisa : Bizonyosan máshová tette Gontram asszony .

Luis : Ne felesely Lisa. A karkötőnek itt kellene lennie,biztos ellopta valamelyik alkalmazott.

Lisa : Engedelmével Gantram asszony ,később megkeresem,valósznű valahová letette, mint a multkor a melltűt,de ha megengedi szeretném először feldisz íteni a nappalit.

Luis : Nem engedem meg ! Az én ügyeim előbbre valók.

Lisa : De a terem….

Luis : Az várhat,szükségem van rád Lisa. Meg kellmondanod milyen ékszereket vegyek fel ma estére.(előhuz egy nyakéket)Mit szólnál ehhez ?

Lisa : Csodálatos ,melyik ruháját veszi fel hozzá ?

Luis : Gyere fel a szobámba ,három jelmezt is készítettem a farsangi bálra.(elmegy)

Alma : Veheti akármelyiket,mindenki tudja,hogy az úr ugy sem szereti.

Luis : Ne beszélj igy ! Csak volker miatt vannak nézeteltéréseik

Alma : Tudok amit tudok,ezt a házasságot jó indulattal sem lehet boldognak nevezni.

Lisa : Nem engedem,hogy pletykáld őket.Néha kissé ideges ,de az ő dolga.

Alma : Néha ? Ez a nő csak kihasznál téged,már sokszor mondtam.

Lisa : Te is ismered a válaszomat.

Alma : Nem szóltam semmit

Lisa : Sietnem kell ,mert még idegesebb lesz . (el)

Rövid idejig sötétség,tánc zene, majd teljes diszben a bálterem,mindenki jelmezben néhányan táncolnak Amikor beszélnek a zene minimálisha halkúl

Lisa : ( a bár asztalnál áll olcsó estélyi ruhában és italt tölt két lánynak)

Luis : Ha kiszolgáltada Dittmann lányokat,vigyél pezsgőt Grünvald urnak,meg Brigitte asszonynak (elmegy)

Alma : Szegény Lisa kisasszony, még táncolni sem volt időd.

Lisa : Majd talán később.

Alma arra vége kesz ,és hazamennek a szép urak.

Lisa : Még szét sem tudtam nézni. Te láttál jóképű fiukat ?

Alma : Van néhány,és olyanokat is láttam,akik még soha sem jártak a Gontram házban.

Lisa : Hosszó az éjszaka ,majd csak lesz időm szétnézni. Töltsél kérlek pezsgőt ezekbe a poharakba.(kiszolgál néhány vendéget ,vissza a bár asztalhoz)

Luis : Lisa ,szaladj fel a szobámba és hoz le a piros albumot,melyben a családi fotók vannak,meg akarom mutatni az új nyaralónkról készült fényképeket Brigittenek,de siess mert lenn is szükség van rád.Alma, te kináld meg süteménnyel Rovenberg grófnőt(a lányok el ) … nem is kellet volna meghivné őket,de az én ötletem volt,hiszen somszédok és mióta féjhez mentem,soha nem voltak a házunkban… és milyen fennhordják az orrukat,mikor megérkezteképp csak bólintottak ,és azóta is csak a megyei tanácsosékkal társalognak.Mindenkinél többre tartják magukat.

A zene erősödik majd halkul

Patrick : Ne haragudj mama nem érzem jól magam.Kilovagolok az erdőbe,fáj a fejem ebben a kavarodásban.Ugy látom Nádia jól érzi magát,kérj tőle is bocsántot a nevemben.Otthon találkozunk.

Gertrud : Nerm kellene ilyen korán elmenned,a háziak megsértődnek,hiszen ez az első alkalom huszonöt éve ,hogy próbálják helyrehozni a kapcsolatot a két család között.

Patrick : Anya ezt csak a látszatért teszik.Az öreg Gontram soha nem békülne ki az apámmal.Még jó hogy apa idelyében kimentette magát.

Gertrud : Hát menj fiam,bár most nincs lovaglásra való idő,és a menyasszonyod is haragudni fog.

Patrick : Ő már igy is haragszik,mert el akartam halasztani az esküvőt

Gertrud :Észrevettem ,hogy valami nincs rendben köztetek.

Patrick : Kissé öszeszólalkoztunk ma délután,de ne aggódj emmiatt és a lovaglás miatt se.Csak kiszellőztetema fejemet egy kicsit a sofőrt majd visszaküldöm utánatok.

Gertrud : Vigyázz magadra fiam .Nagy a hó és a szél is fuj.Nem kellene ilyenkor az erdőben kódorogni.

Patrick : Rendeznem kell a gondolataimat,és ez csak friss levegőn megy,bocsáss meg mama.

Gertrud: Persze fiam,menj ha ugy gondolod.

A zene hangosodik – táncolnak

Lisza : Visszatér és átadja az albumot,majd a bárfelé indul ,Wolker táncra hivja

Wolker : Gyere táncoljunk,ott a tulsó oldalon,nem szeretné ha az apám meglátná ,hogy veled táncolok.

Lisa : Akkor jobb ha nem is táncolunk.

Wolker : Nem azért mondom .Ne hidd,hogy annyira félek az apámtól, de jobb ha nem lát mindent.

Lisa : Ezt hogy érted ?

Wolker : Tudod te jól hiszen már sokszor mondtam,hogy szeretlek.

Lisa : Ne hülyéskedj,hiszen gyerekkorunk óta jó barátok vagyunk,és rokonok is távolról,ezt vesd ki a fejedből.

Volker : Jó ,jó, tudom,hogy te nem tudnál szeretni mert gyávának tartasz.

Lisa : Nemerről van szó.Én szeretlek mint gyerekkori játszótársamat,és tisztellek mind gonviselőim fiát,de ne várj tőlemennél többet.

Volker : Tudom,tudom,már sokszor mondtad,de a szivemnek nem tudok parancsolni.

Lisa : Még fiatal vagy s talán nemis tudod még mi a szerelem.Láttamazomban ,hogy az előbb nagyon meghitten táncoltál valakivel.

Volker : Á, az alány már menyasszony,de ne beszéljünk annyit élvezzük a zenét,mert később ki kell mennem az istálóba.Aranyhaj a kanca beteg.

Lisza : Mi lelte ?

Valker : Hallgass ! Akaromélvezni a táncot.(nagyon magához szorítja,rövidideig némán táncolnak.)

Lisa : Nem szeretem ha magadhoz szorítasz

Volker : Itt az a feltünő,ha nemigy táncolunk.

Lisa : Én nem tudok igy táncolni.

Volker : Akkor én most kimegyek a lóhoz,nagyon aggódom miatta,azt hiszemaz állatorvost is fel kell hivnom.

Lisa : De mi történt vele ? Adélután még láttalak rajta lovagolni.Szegény ló,mi baja lehet ?

Volker : Nem tudom,de a jelekből itélve felszökött a láza,gyere nézzük meg.

Lisa : Váj,szólok anyádnak.

Volker : Hagyd most anyát ,ne zavard ezzel a ló üggyel,hamar visszajövünk,pár percaz egész,ha nagy baj van hivom az orvost.(kimennek )

Mindenki táncol,kis idő mulva halkul a zene

Gertrud : Luis asszony ,elnézésüket kérem ,de haza kellmennünk,amint tudja a férjem elutazott és nem akarok sokáig maradni.

Luis : Remélem jól érezték magukat.

Gertrud : Természetesen.Nagyon örülök,hogy eljöhettünk,Isten magukkal.

Luis : Elkisérem az ajóig…..Az ifjú gróf nem tart magukkal ?

Gertrud : Ő már el…

Nadja : Elment ,hogy szóljon a sofőrnek.

Luis : Akkor Isten magukkal. (kimennek)

Micsoda beképzelt emberek,mindenkit lenéznek akit rangukon alulinak tartanak.Igaza volt a férjemnek. Nem kellett volna meghivni őket,pusztuljanak bele a gőgjükbe.

További halk zene –tánc

Lisza Almához szalad ,a ruhája összetépve

Alma : Lisa ,hogyan nézel ki mi történ ?

Lisa : Az istálóban… Volker…

Alma : Beszélj már ,mi történt ?

Lisza : Bal…baleset… a villával fejbe vágtam… meg akart…szólnod kell Gontraméknak

Alma : És te ?

Lisa : Én nem vagyok rá képes .

Alma : Annyira szörnyű ?

Lisa : Azt…azt hiszemmeghalt (az ajtó felé szalad

Alma : Hová akarsz menni ?

Függöny

Rovenbergék ebédlője II. kép

Nadja,Gertrud,Patrick,Helga ,Lisa

Gertrud és Nadja reggeliznek

Patrick : Jó reggelt mama szija Nadja (homlokon puszilja a nőket)Jól aludtatok ?

Gertrud : Jó reggelt fiam! Egyáltalán nem alddtam jól,mert még háromórakor nem voltál itthon.

Nadja : Ami engem illet én ugy aludtam mint a bunda.Istenien kitáncoltam magam,kár,hogy leléptél.Ahhoz képest,hogy viszolyogtatok e báltól,igazi jó társaság gyült ott össze..Nem akarom , hogy fétékeny legyél,de Volker nagyon jó táncos. Kár,hogy a mamád már éjfél előtt hazahurcolt.

Gertrud : Nadja édesem,mi nem a társaság miatt viszojogtunk ,és Bentramékra sem haragszunk,cak tudod családaink már évtizedek óta megszüntettek minden kapcsolatot,és azt hiszem a mult este sem sikerűlt helyrehozni. Ez pedig nekem nagyon fáj ,mert – nem tagadhatom -én vagyok az oka mindennek.

Patrick : Csak nem hibáztatod magad ezért mama ? Ha adam bácsi uri ember lett volna ,nem neheztelne sem rád sem a papára amiért nem hozzámentél feleségűl.

Gertrud : ne is beszéljünk erről.Az már régen volt,kár ,hogy Adamnem értette meg,hogy én az apádat szerettem.

Patrick : Azt hitte ,hogy a rangja miatt mentél apámhoz

Gertrud : Hát igen Mindig kissebbségi érzése volt achimmal szemben

Patrick : Mama ,mondanom kell valamit.Az éjszaka nem egyedűl jöttem haza.Magammal hoztam egy lányt.

Nadja : Te sértegetni akarsz engem ? Elhalasztod az esküvőnket,és lányokat cipelsz haza.Ez nem is sértés ez megalázás.

Patrick : Félreértesz drágám,azt sem tudom,hogy ki az a lány. Mikor az erdőben rátaláltam,majdnem csontá volt fagyva.Ne haragudj mama,nem akartalak az éjjel zavarni.A házvezetőnő vette gondozásba,és hála Istennek a melegfűrdő után egészen helyrejött.Magam mentem be a szobába ahol elhelyezte,hogy megtudjam kicsoda,de csak a nevét mondta meg.Lisa Brizzennek hivják.Amikor viszont megkérdeztem,hogy kit értesíthetek ittlétéről,a fejére huzta a takarót,és többet egy szót sem szólt.

Gertrud : Tudok róla.A házvezetőnő értesített már.Ha felkel majd beszélek vele.

Nadja: Azért mégse értem, feltétlenül ide kellett hoznod őt? Nem tudhatod kit vettél a nyakadba. Nem lett volna okosabb bevinni valamelyik kórházba?

Gertrúd: Ugyan Nadja, Patrick mindig tudja, mit csinál. A legközelebbi klinika több, mint húsz kilóméterre van innen. Márpedig szegény teremtésnek sörgős segitségre volt szüksége, hiszen a fagyhalál fenyegette.

Nádja: Ha igy látjátok, akkor kórházat is nyithatnátok itt a kastélyban.(Az ételét visszateszi a tányérjára, összefogja a szalvétát.) Most pedig bocsássatok meg. (Kimegy.)

Gertrúd: A helyedben Nádja után mennék. Az az érzésem, hogy az utóbbi időben kicsit elhanyagolod.

Patrick: Gondolod? Én nem érzem magam felelősnek.

Gertrúd: Ez elég ritkán esik meg veletek, férfiakkal.

Patrick: Tudod, ideges vagyok az esküvő miatt, amelyre Nádja végül sikeresen rábeszélt.

Gertrúd: A kötelezettségektől félsz, vagy csupán lámpaláz az egész?

Patrick: Fogalmam sincs.

Gertrúd: Bárhogy legyen is, ideje, hogy túless rajta, meglátod, utána sokkal könnyebb lesz minden.

Patrick: Igazad van anya, tényleg utána megyek, és beszélek vele, de az esküvőn még gondolkodnom kell.

Gertrúd: (tovább böngészi az újságot.)

Házvezető: Engedelmével, grófnő, itt van Lisa kisasszony.

Gertrúd: Jöjjön be Lisa. Hogyan érzi magát?

Lisa: Köszönöm, már elég jól ahhoz, hogy távozhassam.

Gertrúd: Azt hiszi, hogy csak úgy elengedném azokután, amit hallottam. Hiszen maga az éjszaka majdnem meghalt. Üljön csak szépen ide az asztalhoz. Helga, hozzon kérem reggelit a kisasszonynak.

Helga: Igenis, grófnő..

Gertrúd: Úgy, üljön ide mellém, tudja, a fiam volt, aki magára talált, higgye el, nem tanácsos ilyen viharos téli időben az erdőben sétálni.

Lisa: Igazán nem szeretnék visszaélni a jóindulatával. Reggeli után azonnal elmegyek. Kérem mondja meg a fiának, hogy hálás vagyok azért, amit velem tett.

Gertrúd: Nem lesz szükség rá. Reggeli után majd személyesen is köszönetet mondhat.

Helga: Parancsoljon kisasszony, itt a reggelije.

Lisa: Köszönöm.

Gertrúd: Kóstolja meg a mézet -tiszta erdei méz-.Vitustól, az öreg méhésztől szereztük be. Nagyon jó az ize.

Lisa:Ismerem.

Gertrúd: Tudja, Huski, a férjem kutyája is kedveli.

Lisa: Igazán? Még soha nem hallottam ilyet.

Gertrúd: Mi sem gondoltuk volna.Egy reggel evés közben ki kellett mennünk a hallba, mikor visszajöttünk, ott találtuk az asztalon, jóizüen nyalogatta a mézet. Azóta, mikor kedveskedni akarok, mindig mézet adok neki. De mondja, igazán jól érzi magát, ne hivassam az orvost?

Lisa: Semmi oka nyugtalanságra, reggeli után megköszönöm a fiának és azonnal indulok. Igy is eleget alkalmatlankodtam önöknél.

Gertrúd: Ha annyira siet, nem tartóztatom fel. A sofőrünk a rendelkezésére áll. Azonnal kéretem. Mondja, hona viheti el?

Lisa: Majd gyalog hazatalálok.

Gertrúd: Azt már nem engedhetem ebben zimankós időben. Mondja csak meg, hol lakik?

Lisa: Nagyon kedves hozzám (sirni kezd), de nem mehetek haza. Nagyanyám erdei házába indultam az éjszaka.

Gertrúd: Nem mehet haza. Ezt hogy értsem?

Lisa: Grófnő, én Gontraméknál lakom, távoli rokonuk vagyok, még gyermekkoromban vettek magukhoz, miután nagyanyám meghalt.

Gertrúd: De miért nem mehet oda?

Lisa: Ott nagy baj történt.

Gertrúd: Mi történhetett, hiszen az éjszaka, mikor eljöttünk, vigan táncolt mindenki.

Lisa : A grófnő ott volt ? Hiszen – elnézést – de ugy tudom haragban vannak. Még soha nem látamönöket ott.

Gertrud : Ez igaz. De mondcsak mi történt ?

Lisa : Hosszú történet. Volker már rég kivetette rám a hálót.Már hónapok óta molesztál .Az éjjel mégis hittem neki.Azt hazudta,hogy beteg a kedvenc lovam Aranyhaj,és ezzel becsalt az istálóba.Hamarosan rájöttem az igazságra de nem menekülhettem,mert részeg volt és utamot állta.Undorító volt amint le akarta tépni a ruhámat ,és goromba szavakkal illetett.Ezt mégse gondoltam volna róla…borzasztó volt…és nem láttam semmiféle kiutat…hirtelen egy lapátot pillantottam meg.Kitéptem magam a karjai közűl,ő viszont még jobban feldűhődött és üvöltözni kezdett: Nem menekülsz előlem Lisa -…még most is a fülembe hasít a hangja.Hirtelen elkaptama lapátot,agyam elborúlt és iszonyatos erővel lesujtottam.Volkert pontosan a fején érte az ütés,mert azonnal összerogyott és meghalt.

Gertrud : Szegényke(átkarolja) szörnyű élmény lehetett,de biztos vagy benne ,hogy meghalt ez a férfi ?

Lisa : Azt hiszem ,igen,telyesen mozdulatlanúl feküdt

Gertrud : Nyugodj meg Lisa,meg kell beszélnem a fiammal,hogy mit tehetünk magáért.Utána körűlnézek a ruhatáromba,hátha akad valami magának való holmi,mert ez a jelmez rettenetesen néz ki.Bocsáson meg,hogy nem vettem hamarabb észre.(elindul)

Lisa : (megfogja a kezét) Tényleg mennie kell már ?

Gertrud : Nemsokára visszajövök.Ne aggódjon, nálunk maradhat,amig az űgy véglegesen nem tisztázódik.Addig,ha akar,menjen fel a szobájába.

Lisa : Köszonom(kimegy)

Gertrud : (kimegy)

Helga : (bejön és leszedi az asztalt)

Gertrud Patrick és Nadja :(bejönnek)

Patrick : Szóval Gontraméknál lakik .

Gertrud : Ugy tünik a szél már csendesedett. Nem volna-e kedved ellovagolni a Gontrambirtok felé

Patrick : Értem már azt akarod,hogy szaglásszak egy kicsit a történtek után.

Gertrud : Ugy is mondhatjuk.Lisa válig állítja,hogy megölte Volkert,pedig könnyen elképzelhető,hogy téved.

Patrick : Kár volt,hogy a bálon nem kerőltem jobb viszonyba velük,nem tudom hogyan fognak fogadni ,miután az este angolosan leléptem.

Nadja : Ne aggódj Patrick ,majd én bemegyek és a kesztyűmet fogom keresni.A fiatal ember nagyon kedves volt velem,azt hiszemszimpatizál,egyáltalán ,ha életben van.( Patrickhez) Miért nézel ilyen aggodalmasan ? Csak nem vagy féltékeny ?Az igaz,hogy jóképű,de ha egyszer halott :

Gertrud : Tudnunk kell a valóságot,de legyetek óvatosak.

Nadja és Patrick : (elmnnek)

Cseng a telefon

Gertrud : Revemberg kastély…te vagy drágám ? …nekem is ugy tünik mintha már hónapok óta nem léttalak volna…Este hatkor érkezel ? Igen drágám,érted küldöm az autót a röptérre…..én is szeretlek…viszontlátásra drágám(leteszi a kagylót és csenget a házvezető nőnek)

Helga : Parancsára grófnő .

Gertrud : Rendelkezzen Helga ,hogy este hat órára az autó legyen a röptéren,akkor érkezik a gróf ur.

Helha : Igenis grófnő . Elmehetek ?

Gertrud : Még valamit Helga.Kiválasztottam a ruhatáramból egy ruhát Lisza kisasszonynak,kérem vigye át a szobájába,és mondja meg ,ha elkészűl jöjjön le hozzám…nem hagyhatjuk magára szegénykét.

Helga : Igenis (elmegy)

Gertrud. Na lássuk csak az ujságokat.Annyi minden összegyűlt a reggel ,hogy nem volt időm átlapozni ….Meg sem fordúlt a fejemben,hátha már irnak Gontramékről (lapozza) …Nincs semmi …Ez még semmit sem jelent. Mi sem kürtölnénk ki az ujságoknak egy hasonló esetet bár ez nálunk elképzelhetetlen – Patrick soha sem tenne ilyet.

Helga : Lisa Kisasszony lejött a szobájából . Bejöhet ?

Gertrud : Természetesen . (Lisa belépik ) Jöjön csak Lisa , hamarosan megtudjuk mi a helyzet Volkerrel,és nagyon remélem ,hogy életben van.

Lisa : Örülök,hogy pozitivan gondolkozik grófnő.Rágondolni sem jó,hogy mit tett volna velem,de mégis sajnálom,hiszen gyerekkorunkban nagyon jól mrgértrttük egymést.,s most én lettem a gyilkosa.

Patrick és Nadja jönnek

Patrick : Azt hiszem nem kellett sokáig várakonotok ránk,lóhalálba jöttünk,hogy meghozzuk a hírt.

Nadja : Mikor a hátsó kapun,az erdő felől megközelítettük a házat,nagyon megijedtünk. Egy árva lélek sem volt a parkban.Csak egy halottas háznál lehet ilyen csend.Sokáig tanakodtunk mignem,ugy döntöttünk,hogy bemegyünk.És láss csodát az első személy akit a nappaliban megpillantottunk Volker volt.

Patrick : A gazmber jó egészségben van azt a fejkötést igazán megérdemelte.Az apja pedig védte.Mikor megmondtam,hogy Lisa nálunk van,és egy pillanaton múlott az élete,s hogy mennyire aggódik,és milyen komoly lelkimegrázkódtatás érte,azt felelte- bocsánat Lisa,hogy ezt el kell ismételnem – Mindenért az az incselkedő boszorkány a felelős.Mondja meg,hogy azonnal jöjjön haza,mert a munkát senki sem végzi el helyette.Hiába tiltakoztam,ő tovább folytatta.Azonnal visszaküldi Lisat,ellenkező esetben sulyos következményekkel számolhat.Ez az ember a legnagyobb tuskó akivel találkoztam.

Nadja : A fiu ugy látszik megbánta a tettét,mert a hátsó kijáratnál elénk állt,és megkért mondjuk meg magának Lisa,hogy nagyon sajnálja ami történt,és bocsásson meg neki.

Patrick : Az apja jelenlétében a száját sem merte kitátani.Mikor ezt közöltem vele szemében harag és gyülölet villámlott és eltünt a ház sarka mögött.

Nadja : De bocsánatot kért,s szegény fiu nem hibás,amiért az apja előtt egy szava sincs.

Patrick: Te csak ne védjed azt a gazembert amiért olyan átkozottul jó képű.

Nadja : És udvarolni is jobban tud mint te.Mig te az éjszaka az erdőben nyargalásztál,ő azért fáradozott,hogy ne unatkozzam.

Patrick : és ,hogy megerőszakolja Lisat.Ez semmiség ugy-e ?

Nadja : Nem azt akarom mondani….a fiu kissé becsipett…nem tudta mit tesz.

Gertrud : Hagyjuk most ezt,Inkább beszéljük meg,hogy mi lesz Liszával.

Nadja : Azt hiszem rám nincs szükség,átmegyek a könyvtárba.(kimegy)

Gertrud : A történtek után,nem hiszem ,hogy vissza akarna menni Gontrámékhoz.

Lisa : Többé soha nem megyek oda vissza, hazaköltözöm nagyanyámerdei házába.

Gertrud : Ha akar nálunk maradhat szobalánynal.

Lisa : Köszönöm grófnő, szivesen maradnék.

Gertrud : Most,hogy megoldottuk ezt a kérdést,megyek szétnézek , hogy minden rendben van-e,ugyanis apád este érkezik haza.

Patrick : Örülök anya,hogy igy döntöttél,igy biztonságban tudom Lisát.

Gertrud (kimegy)

Lisa : Azt mondja életben van és bocsánatot kért.Hála az égnek.

Patrick : Látom nagyon megkönnyebbűlt. Kérdezhetek valamit ?

Lisa : Igen ,tessék .

Patrick : Kedveli tulajdonképpen azt a Wolkert

Lisa : Hogy kedvelem-e ,miért kérdi ?

Patrick : Nos,meglehetősen jóképű,bizonyára sok időt töltöttek együtt.Kézenfekfő következtetés hogy..

Lisa : Igen igy van .Gyerekkorom óta a Gontram birtokon élek.Eleinta nagyon közel állt Volker a szivemhez. Aztán amikor nagyobb letem molesztálni kezdett.Ez persze nem tetszett nekem ,de ő nem akarta tudomásul venni.

Patrik : Örülök ,hogy nálunk marad,sajnos holnap el kell utaznom,igy néhány hétig nem találkozunk.

Lisa : El kell utaznia ?Bárcsak maradhatna.

Patrick : (megsimogatja Lisát ) Hamarosan visszajövök , és addig is gondolok magára .(hozzáhajol és szájon csókolja,lépések, Patrick hátrébb lépik ,bejön Nadja)

Nadja : Az apád megérkezése után azonnal indulunk az Alpokba.Nem szeretném elszalasztani a szezon végét.Emlékszel ? Három évvel ezelőtt ott ismerkedtünk meg .Gyönyörű heteket töltöttönk ott.

Lisa : Elnézést ,én megyek,hogy megtudja a tennivalóimat,hiszen mától szobalány vagyok önöknél gróf úr.(az ajtó felé haladva még hallja amit Patrick mond)

Patrick : Semmi kedvem az Alpokba menni,már a tavaj is unatkoztam,de ha már megigértem neked tartom szavam.

Rövid ideig sötétség

Helga és Lisa behozzák a kávéskészletet)

Helga : Rosz szinben vagy ma este. Talán nem érzed jól magad ?

Lisa : Szó sincs róla,nagyon jól érzem magam és örülök,hogy a grófék ilyen kedvesek velem.Soha nem reméltem ,hogy valaha ilyen jó sorsom lesz.A grófnőt első látásra megkedveltem,ugy viselkedik mintha anyám lenne,és a gróf is ugy kezel mint családtagot.

Helga : Láthatod,itt akastélyban öszhang uralkodik és minden alkalmazottat tisztelnek és elismerik munkánkat.

Achim : Parancsoly drágám

Gertrud :Kissé aggódom mert Patrick három hete amióta elmentek még nem adott hirt magáról.

Achim : Nincs semmi okunk aggodlomra,már hamarosan megérkeznek.

Gertrud : és a lányunkról sem tudunk semmit.

 

Achim : Bocsáss meg drágám,elfelejtettem mondani,hogy délután mig a városban voltál telefonált.A római fotózás után nem tud rögtön hazajönni,mert azonnal Párizsba utaznak.Hát ilyen egy modell élete .

Gertrud : A családunkban még nem volt példa erre.Szegény anyám megfordúlna a sirjában,ha látná,de most más időket élünk,nem erőszakolhatjuk gyermekeinkre saját akaratunkat.Hagy nunk kell ,hohy ugy éljék életüket,ahohy nekük megfelel.Csak az a baj ,hogy nagyon szeretném,ha többet tartózkodnának itthon – nagyon hiányoznak.

Achim : Ezentúl nem tehetünk mást minthogy várakozzunk rájuk.Lassan kinőnek a családból,és attól tartok ,ha megnősül,Patrick nem fog itthon maradni mert Nadja nem tudná megszokni az elszigeteltséget itt a kastélyban.

Gertrud : Igen ő a nagyvárosi élethez szokott

Cseng a telefon – beszalad Lisa és felveszi

Lisa : Ravenberg kastély…azonnal adom Achim grófot..egy pillanat..Gróf úr Svájcból keresik

Achim : Köszönöm…Halló itt Ravenberg Gróf…üdvözölllek Véber…közölni akarsz valamit…csak nem történt valami a gyerekekkel? …Patrick balesetet szenvedett ?…igen értem…hála Istennek ,hogy nincs komojabb baj.. :s Nadja hogy van ? Igen mi jól vagyunk..csak két hét múlva ? örvendek hogy te is velük tartasz..Tudom egy bankárnak minden perce drága. Örömmel várunk, hisz az eljegyzés óta nem találkoztunk. Igen átadom üdvözleted Gertrudnak …Isten veletek és gyógyulást Patricknak.

Gertrud : Ugy értem hogy Patricknak balesete volt..

Achim : Nyugodj meg drágám,nincs komoly baj. Patrick megütötte a lábát sielés közben és nem jöhetnek haza míg nem tud lábra állni.Nádja apja megnyugtatott,hogy egyébként jól van és ne idegeskedjünk .Egyébként két hét múlva ő is velük jön.Lesz egy üzleti tárgyalása és hozzánk is beugrik.Egyébként üdvözletét küldi.

Gertrud : Hála az Istennek ,az eléb nagyon megijedtem.Ha nem haragszol én most megyek lefeküdni,a hangulaton elromlott e hír hallatán.

Achim : Én is azonnal jövök,csak megiszom egy konyakot,Engem is felkavart e hir.

Gertrud : (kimegy )

Helga : Engedelmével gróf úr egy ur sürgősen szeretne önnel beszélni.Azt hiszem Gontram ur a szomszéd birtokról.

Achim : Ebben az Órában ?

Helga : Nem akartam beereszteni de nagyon erőszakos volt.

Achim : Jól van Helga vezesse ide.

Helga : Igenis gróf ur.

Bevezeti Adamot)

Achim : Te vagy az Adam? Ez aztán a meglepetés-régóta nem találkoztunk.

Adam : Ne akard nekem bemesélni,hogy meglepődtél,talán már nem is számítotál a jöttömre.

Acjim : Őszintén szólva nem.Mi szél hozot erre ? Rászántad magad végre ,hogy elszivjuk a békepipát ?

Adam : Frászt ! Lisa miatt jöttem.Add vissza !

Achim : Ez ugy hangzik mintha erőszakkal tartanám itt,pedig telyesen szabad akaratából tartózkodik nálunk.

Adam : Ö az én szobalányom.

Achim : Talán azt akartad mondani,hogy a cseléded ? Mert mindig is ugy kezeltétek.

Adam : Panaszkodott ? Ez rá vall.

Achim : Értsd meg Adam,nem akar visszamenni .Nem kényszerítheted rá.Külömben is felvettük szobalánynak tisztességes fizetésért.

Adam : Pfuj! Fogadj el tőlem egy jó tanácsot Achim : küld el a lányt.

Achim : Ugyan miért ?

Adam : Lisát a nagyanyja nevelte,hát nem hallottad miket mesélnek róla ?

Achim : Nem , de biztosan elmondod.

Adam : Az öregasszony boszorkány volt.Már pedig köztudott,hogy az alma nem esik messze a fájától.Azt mondják, hogy a lány szerencsétlenséget hoz a házba.

Achim : Valóban ezt mondják ? Akkor miért akarod visszavinni ?

Adam : Az az én dolgom ,nem tartozik rád. Én…

Gertrud : Szervusz Adam ! Lisa jól érzi nálunk magát,és én is szivesen itt tartanám.Hagyd Őt békén Adam,biztosan találtok helyette megfelelő munkaerőt.

Adam : (sarkon fordul és kimegy )

Achim : Egészen összezavarodott amikor megjelentél.(étkarolja a feleségét)Az az érzésem,hogy még mindig szerelmes beléd.

Gertrud : Ugyan miket beszélsz ?

Achim : De ,de egészen biztos vagyok benne,mert te egy csoálatos azzony vagy Gertrud .

Gertrud : Te is csodálatos vagy,de most már tényleg ideje lefeküdni.

Achim : Aludjál jól drágám

Gertrud : Te se időzz soká.

Achim : Jövök csak megiszopm a konyakom (megissza majd indul felfelé a lépcsőn )

Lisa : (zokogva belépik )

Achim : Maga az Lisa ? Ugy-e jól sejtem, hogy Gontram ostoba megjegyzései váltották ki roszkedvét ? Megértem magát és higyje el,itt senki sem veszi komolyan ezeket a zagyvaságokat.

Lisa : Dehogynrm . Ön nem tudja mimindent beszéltek akkoriban.

Achim: Elhunyt nagyanyjáról ?

Lisa : Az emberek azért köszörűlték rajta a nyelvüket,mert más volt mint ők, egyedűl élt és ugy öltözött mint egy hipi.

Achim : Ez tényleg igy volt ?

Lisa : (elneveti magát ) Igen ,még akkor is homlokpántot viselt ,mikor tűzvörös haja rég őszbecsavarodott,ráadásul mindig földigérő tarkasuoknyát viselt,ugy nézett ki akár egy indián nő. Miután nagyapám meghalt csak a természet érdekelte.Fazekasággal foglalkozott és biogyümölcsöt termesztett.

Achim : Nem mindennapi asszony lehetett.Mesélyen még róla.

Lisa : Szegény nagyanyám,gyakran beszélt magában,miközben gombát vagy bogyót szedett..Legtöbbször énekelt ,ám egesek rögtön rásütötték a bélyeget,hogy varázsigét mormol.Néhányan nyiltan boszorkányággal vádolták.Ha bármilyen kellemetlenség adódott ,rögtön őt tették felelőssé.A gyerekek az iskolában,pedig velem csufolódtak ,mignem elláttam egy napon a főhangadó dolgát. Utána békén hagytak és kitértek az utamból.

Achim : Csakugyan megverte ?

Lisa : Nm is tudom mi ütött belém. Betelt a pohár és alaposan hajbakaptunk.

Achim : Nincsoka szégyenkezni,amiért megvédte magát.Mindez biztosan nagyon fájdalmasan érintette.

Lisa : Igen ,igy volt.

Achim : Tökéletesen megértem,de most már itt az ideje ,hogy végleg lezárja magában a multat kedves Lisa. És ha még zaklatná valaki,csak szóljon nekem,számithat rám.Most pedig menjen szépen ,feküdjön le és ne gondoljon többé erre .

Lisa : Köszönöm, hogy melletem áll Acim gróf.! Jó éjszakát.(kimegy)

Achim : Jó éjszakát Lisa (felmegy-előbb leoltja a villanyt)

-az ablakon kivűl világosság Volker sokáig leselkedik esetleg a szinen is végig megy)

Halk kisérő zene,később nagy robbanás és az ablakok mögűl látszik hogy tűz van.

Lisa : Istenem mi történhetett tűz van !

Helga : Ugy látom felrobbant a régi faraktár!(kiszaladnak)

Gertrud : Siess Achim ,mert félő,hogy felgyul az istáló is. Közben leérnek a hallba és kiszalad.

Achim : Először értesítem a tüzoltókat(tárcsáz)Halló tüzoltóság.A rovenberg kastély mellett tőz ütött ki,kéremazonnal jöjenek!…nem a régi raktárban valami felrobbant… köszönöm .

Gertrud (visszajön ) Az istáló nem ég de a lovak nagyon megriadtak

Achim : te maradj itt a kastélyban ,itt nem fenyeget veszély én megyek és lecsitítom a lovakat.Nyugodj meg a tüzoltók azonnal itt lesznek.

Helga : Nagy baj van ! a tűz átterjedt az ön szobájára

Gertrud: Az előbb mikor kinéztem nyitva felejtettem az ablakot,de a férjem már telefonált a tűzoltóknak.

Helga :Akkor én szaladok Lisa után ,szegény vederrel hordja a vizet,senki nincs a kastélyban rajtunk kivűl.

Gertrud : De hiszen a szobámban tőz van …akkor (elsikoltja magát ) Micó a cica. Megfeledkeztem Micóról.Mellettem aludt az ágyban.Talán még mindig ott van. Meg kell mentenem.

Helga : Sehol sem találom Lisát

Gertrud : Micó a cicám (szalad fel a lépcsőn)

Helga : Ne menjen a szobájába mert a lángok teljesen elborították,ot már semmitsem lehet megmenteni.

Gertrud : De a cicám neméghet el (már l is tünik)

Helga : Utána rohan) Grófnő ne menjen be az Istenre kérem .Könyörgöm grófnő a cicát már nem mentheti meg. Jaj Istenem bement . a lángok segítsé nem tudok utána menni elég a grófnő !

Tűzoltó sziréna hangja maj a tüzoltó : Oltsátok a tüzet ott fent az emeleten a raktár már ugyis leégett…valaki bent van a szobában ( kétz tőzoltó hozza a grófot

Lisa : Oda tegyék le

Tőzoltó : Alig van élet benne

Lisa : Alig tudtam kivonszolni az istálóból…borzasztó volt…a megriadt ló felágaskodott,a patkók szikrát hánytak,amint vadul kalimpálni kezdettt a levegőben mellső lábaival , és a rugás a gróf hátát érte.

Helga : (kormosan szakadt ruhában rohan lefelé ordít)Nem tudtam megmenteni. A grófnő elégett,valami rázuhant… a macskáját kereste…Istenem …nem fogadott szót …berohant a szobájába é azonnal elborították a lángok.

(sirnak a tüzoltó kötözi a gróf fejét)

Tüzöltó 1 felszalad a szobába és jön is vissza : A tüzet odafent kioltották de a grófnő odaveszett

Lisa : Mind a ketten !

Helga : (a grófra borúl) : Jaj Gróf úr… Jaj Grófnő !

Lisa Helga egymásra borulnak sirnak

Tüzoltó : Azonnal hivda mentő állomást a grófnőt már nem lehet megmenteni,de a gróf még lélegzik.

Függöny

Vége az első felvonásnak

Második felvonás

I

A temetés után három hónappal

A grófi család nappalijában - I kép

Lisa könyv van a kezében) Már lassan három hónap telt el a tragédia óta,és még mindig élénken él bennem az a nap,és szegény Gertrud grófnő gyásszertartása,a sápadt szomorű arcok,a hóban a kripta körűl pompázó virág erdő.Még Gontramur is koszorút küldött.

Achim : Istenem Nagy tragédia volt ,s én még részt sem vehettem szegény Gertrud temetésén.Jobban kellett volna rá vigyáznom.

Lisa : Ne őröljemagát állandóan gróf ur,a sors keze volt,ami megtörtént azt nem lehet visszafordítani.

Achim : Nem Lisa ,nem lehet,de nem tudom elfeledni Gertrudot mert számomra ő volt a világ legcsodálatosabb aszonya.

Lisa : Én sem ismertem több ilyen jóságos asszonyt mint a grófnő.

Achim : Lisa , maga szintén csodálatos lány,megmentette az életemet és az elmúlt hónapokban minden percét velem töltötte.Tudja ,a maga jelenléte az életet jelenti számomra,és még meg sem köszöntem mindezt magának.

Lisa : Gróf ur ,már százszor is megköszönte,és én most is csak azt mondhatom,hogy azt tettem amit más is tett volna abban a helyzetben.

Achim : Nem hinném ,hogy bárki megtette volna(megfogja a kezét)Pontosan tudom,hogy mit tett.Ne is próbálja szerénységből kissebíteni az érdemeit.Amikor Tasso patkója eltalálta az arcom elveszítettem az eszméletem,de rövid ideig magamhoz tértem és ön pontosan akkor vonszolt kiaz istálóból.Most pedig mondanomkell valamit.A lórugás amia hátamat érte bénulást okozott,valószinőleg soha többinem tudok majd rendesen járni.

Lisa : O rettenetesen sajnálom !(sir)

Achim : Szdje össze magát Lisa .Át kell alakítanom az életem és ez óhatatlanul ujabb gondokat ró önre.Persze csak akkor ha mellettem marad. Ugye marad Lisa ?

Lisa : A legnagyobb örömmel,Ravenberg gróf.Egy pillanatig sem fordúlt meg a fejemben,hogy távazzam.

Franca : (bejön,hanyagul ledobja a kabátját) Kettesben szeretnék maradni a papával.

Lisa : Igenis Franca gófnő

Franca : Nagyraértékelem amit apámért tett Brizen kisasszony,de semmi szükség rá,hogy tullépje a kötelezettségeit és bábáskodjon fölötte.Az az én dolgom. Adja ide azt a könyvet. Miért nem szólsz nekem papa ,szivesen olvasok fel neked,ha kéred.

Achim : Maradjon csak Lisa…én hivattam Brizen kisasszonyt ide,később sakkozunk egyet.

Franca : Feltéve ha lesz időm (kiszalad)

Achim : Nem tudom, hogy helyes-e részemről,hogy ennyire igénybe veszem önt,hiszen annyira fiatal még ? Nem találja unalmasnak,hogy ideje nagyrészét egy nyomorék öregemberrel töltse ?

Lisa : Örömömre szolgál ,hogy együtt lehetek önnel.

Achim : Most nagyon boldoggá tett.Áldom az Istent ,hogy mellettem lehet !(megöleli)

Helga (bejön meglátja őket és elköhinti magát) Bocsánat góf úr zavarok ?Csak azt szeretném kérdezni ,hogy felszolgálhatom –e a teát ?

Achim : Egyáltalán nem zavar,jöjön csak be. A családom biztosan fog teázni,én viszont most fel szeretnék meni a szobámba,szükségem van egy kis pihenésre…Kérem vezessen a szobámba.

Helga : Igenis gróf úr.(kivezeti a grófot)

Lisa : (felmászik a létrára és virágot öntöz)Ilyen jó emberrel még soha nemtalálkoztam mint Acim gróf.A grófnő elveszqtését még nem heverte ki,de csodálom az önbizalmát,pedig ha arra gondolok,hogy soha többé nem fog tudni magára járni,meg lovagolnisem…Mindent meg kell tennem,hogy ne veszítse el reményét.Az utóbbi időben sajnos nekem is rosz a hangulatom. Patrick gróf amióta megcsókolt,mintha kerűlne, nem is sejti,hogy szerelmes vagyok belé.De szabad Ilyenekre gondolni ?Hiszen menyasszonya van El kell felejtenem!…és Franca grófnő…Ő látni sem bir..A grófnő temetése óta itthon van , de hozzám még egy jó szava nem volt.Talán a nagy lelki megrázkódtatás az oka.

Patrick : Maga az Lisa ? Azt hittem Helga szorgoskodik itt éppen.

Lisa : (megtántorodik és a kaktuszhoz kap,eljajditja magát)

Patrick : (ügyesen megfogja,hog ne essen le és lesegíti a létráról)Megsérűlt?

Lisa : Ugyan szóra sem érdemes.

Patrick : (még tarja az egyikkezét ,szótlanűl állnak,majd a szájához emeli Lisa vérző kezét) Igy már jobb ?

Lisa : Igen (egy pillanatig nézik egymást majd

Patrick (megcsókolja)

Lisa (pár másodperc múlva kibontakozik az ölelésből és el akar szaladni)

Patrick : még tartja Lisa egyik kezét másik kezével a homlokához kap )Bocsásson meg !…fogalmam sincs mi ütött belém ? Őszintén sajnálom!

Lisa elszalad)

Patrick : Pedig mondani szerettem volna neki valamit(kimegy)

Helga : (hozza a teáskészlett) Hát itt ma nem teáznak.Mindenki ugy rohan ki mintha megbolondult volna. Az előbb Franca grófnő, most meg Lisa és Patrick góf,…a menyasszonyát ma még nem is láttam

Franca bejön és leveti magát egy fotelba)

Helga : Engedelmével grófnő ,valami baj van ?

Franca : Ezt maga mondja meg nekem Helga ! Maga jár pletykálkodni ,maga tud mindent.

Helga : Én ? Mit tudnék ? És bocsásson meg de pletykálkodni nem szoktam.

Franca : Jó ,jó ,nem is azt akartam mondani,de a hireket csak tudja,mert véletlenűl hallottam amikor a konyha előtt elmentem,hogy mit beszéltek Almával a szomszéd birtoki alkalmazottal.

Helga : Ja, Ö csak beugrott,tudja,már régóta barátnők vagyunk , és néha elbeszélgetünk a férfi ismerősökről.

Franca : Csak ne akarja elterelni a szót,nagyon jó tudja,hogy miről beszéltek,s hogy bátorságot vegyen , bevezetőnek elmondom ,hogyan jártam a kedves kis Lisával .

Helga : Parancsoljon

Franca : Rajtakaptam az ártatlant amint egy boszorkányokról szóló könyvet böngészett a könyvtárban,bár nem hinném,hogy egy minden hájjal megkent boszorkány sok ujdonságot talált volna abban a könyvben.Mégis megkérdeztem : Hisz a boszorkányokban Lisa ? Természetesen feleletet nem kaptam de amit maguik beszéltek a konyhában ahhoz nem fér semmi kétség.

Helga : Bocsásson meg grófkisasszony ,én nem is tudom, hogy mit higgyek,tudja az emberek rosszak és ekkorából akkorát csinálnak.Lisa nem volna képes olyanokra amiket róla beszélnek.

Franca : Mondja csak mit beszélnek ? Mert már én is hallottam egyet s mást.

Lisa : (A teázó kannával jön befele de megállaz ajtónál)

Helga : Hát már több változatot is hallottam,Alma azt hallotta,,hogy már a kastélyba való beszivárgása is ki volt tervezve-persze ő tudja ,hogy ez nem igaz-hogy magába bolonditsa a gófot ,és a jelek arra is utalnak ,hogy sikerűlt e terve-persze én sem hiszem hogy szándékosan teszi -,de az előbb mikor beléptem meghitten ölelkeztek…Azt is mondják hogy felgyújtotta a kastélyt hogy eltegye láb alóla gófnőt és szabad utat nyerjen a grófnál.Mert azon csodálkoznak sokan ,hogy miért éppen a szegény grófnő vált a lángok martalékává…Mindenesetre azt monják ha nem is ő okozta a tüzet,de az ő mőve volt.(keresztet vet) bocsáss meg Istenem !

Franca : Ez olan képtelenségnek tűnik de mégis összeállnak a képek.

Helga : Hát igen , a Ludvig ház szakácsnője már azt is tudja,hogy a gyászév letelte előtt megtartják az eljegyzést,mert a kis boszorkány telyesen elcsavarta a gróf fejét.Azt én is láttam ,hogy Achim gróf kedveli Lisat, de azt már nem hiszem el ,hogy a tragédiának ő az okozója.

Franca : Pedig hinnünk kell mert ugyebár létezik önöknek egy jó közmondásuk ,, szél fuvatlan nem indúl ,, , és ami itt történik az nem mindennapi…

Helga : Mindent elmondtam amit hallottam,de mégegyszer biztosítom,hogy én nem hiszek az ilyen beszédekben.

Lisa : (ne jön be)

Franca : Szedje le a teáscsészéket ,ma nincs kedvem teázni,megyek kiszellőztetem az agyam , mert azonnal megbolondulok .(kimegy)

Helga :Felveszi a tálcát és roszalóan csóválja a fejét miközben kimegy

Lisa : (zokogva bejön )Szentséges isten ! Mit vétettem ellened ? Miért vádolnak az emberek ? Mit tehetek azek után ? Innen is el kell mennem mmint Gontaméktól (sir) most már értem miért viselkedett mindenki olyan furcsán mikor legutóbb bevásárolni voltam. Miért fordította el a péztárosnő a fejét.,miért nemköszönt Ludvigék szakácsnője és miért súgtak össze a hátam mögött az emberek . Hiszen az egész vidék azt gondolja ,hogy mindennek én vagyok az okozója. Engem is boszorkánynak tartanak mint a nagyanyámat. (zokogni kezd )

Achim : Miért sir Lisa ?

Lisa : Én csak … azt hiszem valamia szemembe esett

Achim : Azért még nem kellett volna annyira zokognia, mondja csak meg szépen a valami bántja !

Lisa : Hát elmondom Achim gróf. Előbb utóbb ugyis megtudja ön is. Az egész vidéken ,beleértve a kastélyt is azt pletykálják,hogy én vagyok a tragédia okozója,hogy én okoztam a grófnő halálát. Már az áruházba sem merek bemenni,a hátam mögött mindenhol összesugnak , mert azt hiszik,hogy mindezt azért tettem,hogy elcsábitsam a gróf urat.

Achim : Ez rémes ! Sajnálom ,hogy ugyanaz történik magával mint a nagymamájával,de valamit be kell vallanom önnek .Az emberek azért nem mindenben tévednek. Szeretném ha tudná Lisa , hogy nagyon sokat jelent maga nekem. Igen ,tiszta szivemből megszerettem magát !

Lisa : (el akar szaladni )

Achim : (megfogja a kezét) Ne, kérem , ne szaladjon el, és főleg ne gondolja azt ,hogy máris elfelejtettem a feleségemet. Őt soha nem fogom elfelejteni,de ön visszaadta az életkedvemet. Nem is tudom mi lett volna velem maga nélkül.

Lisa : De én nem csináltam semmi különöse .

Achim : Azt hiszem maga nem egészen értett meg Lisa . Szeretem magát .

Franca : (belépik és megáll az ajtónál)

Achim : (fpolytatja) és végtelenűl boldog lennék,ha feleségűl jönne hozzám. Ha majd összeházasodunk egy csapásra elnémúlnakl a pletykák ,és senki nem merészel alaptalan vádaskodásokkal alőállni.Nem kell azonnal válaszolnia,gondolkozzon rajta.Én pedig ,azonnalközlom a gyermekeimmel ,mert az egyenes beszéd hive vagyok.

Franca : Nem szükséges papa ,mindent hallottam,és már semmi sem lep meg,ez a nőszemély elérte a célját.

Achim : Megtiltom,hogy igy beszélj Lisáról. Mától ,ha Lisa is ugy akarja ,a menyasszonyom.Kérem Lisa kisérjen a szobámba .

Ptrick : (miután kimennek bejön)Mi történikitt ? Ujabban nem is teázunk ? Hol van apa,és hol van a menyasszonyom ?

Franca : Apaépp most ment ki a menyasszonyával.

Patrick : Franca ,miket mondasz,bocsásss meg jól érzed magad ?

Franca : Azt nem mondhatnám, azokután ,hogy az a boszorkány Lisa felgyújtotta a kastélyt,megölte az anyánkat és elcsábította az apánkat. Apa éppaz előbb kérte meg a kezét.

Patrick : Franca ,tudod,hogy ezek sulyos vádak ? E képtelenségeket ugy-e te sem hiszed.?

Franca : Tuidom,hogy bizonyos mértékig felelősséggel viseltetsz Lisa iránt,hiszen te mentetted meg a fagyhaláltól,de nem szabad,hogy ez a tény elhomályosítsa a józan itélőképességedet. Én azomban átlátok rajta,ez a nő minden utjába kerűlő férfinak elcsavarja a fejét.Az ifjanabb Gontram is igy járt, szinte az életével fizetett.

Patrick : Arról Lisa nem tehetett !

Franca : Talán ott voltál ? Nyilván addig kacérkodott vele,hogy nem is lehetett más vége.Most éppen apánk van a soron.

Ptrick : És megkérte a kezét ?

Franca : Az a boszorkány elérte,hogy megkérje a kezét,nemsokára ő lesz a mostohaanyánk…na és mia helyzet veled Patrick ? Nehezen tudom elhinni,hogy éppen te ne kerűltél volna Lisa bűvkörébe.

Patrick : Fogalmam sincs honnan vesze ?

Franca : Csak ugy gondoltam…valamit tennem kell ez nem maradhat igy ! (kimegy)

Patrick : (Az ajtóig megy) Helga ! Azonnal keresse elő Lisát !Feltétlenűl beszélnem kell vele(visszalépik)Mi ez a bizalmatlanság ? Hiszen Lisa angyal volt a szememben,szégyelhetem magam,hogy mindezt elhiszem…mindenesetre e kételyt hamarosan tisztázom.

Lisa : Parancsára Patrick gróf ,itt vagyok .

Patrick : (durván nekirohan) Ahogy hallottam apám házassági ajánlatot tett neked. Elfogadod Lisa ? Bocsánat ! Mindjárt elveszítem a fejem…azt hiszem tisztáznunk kell egyet s mást.

Lisa : Mit kellene tisztáznunk ?

Patrick : A közelműlt történéseit…a tüzet. Mindenféle csunya pletykák keringenek rólad !

Lisa : Ki mesélte el őket ? Már sejtem is bizonyosan Franca.

Patrick : Ne gondold ,hogy osztom a hugom véleményét.

Lisa : Tényleg nem ? Akkor mire valók ezek a kérdések ?

Patrick : A te szájadból szeretném hallaniaz igazságot.A tűz kitörése előtt…szóval előtte is volt valami apám és közötted ?

Lisa : Azt hittem te bizol bennem .

Patrick : Ez igy is van.

Lisa : Akkor miért teszel fel ilyen kérdéseket ?(könnyezik el akar menni )

Patrick : Várj Lisa! Rettenetesen sajnálom,ostobán viselkedem,pedig nem akarlak megbántani.Természetesen megbizom benned.

Lisa : Ezekután még higyjek neked!

Patrick : Legalább adj egyértelmő választ.Elfogadod apám házassági ajánlatát ?

Lisa : Elképzelhető (gondolkodás után ) Igen, azt hiszem igent mondok az ajánlatára. És tudod miért ? Mert az apád a legjóságosabb és legtisztességesebb ember akit ismerek, mert kedves hozzám, mert érezteti velem ,hogy fontos vagyok aszámára és még valami feltétel nékül bizik bennem ami másokra nem mondható.

Patrick : Akkor sem mehetsz hozzá feleségűl ! Nem engedemm !…Szeretlek Lisa…Szeretlek .. (megcsókolja )

Lisa : (megöleli csókolóznak majd ellöki magától) Lehet hohy szretsz ,de nem eléggé.Jegyben jársz Nadjával,vagy talán elfelejtetted ? Nem tudsz felelni ! Veled ellentétben az apád tudja,hogy mit akar,komolyak a szándékai és képes biztosítani számomra azt a boldog családi hátteret amelyre vágyom. Most pedig hagyj békén ! (sirva kiszalad ,az ajtónál fellöki Francat)

Franca : (bejön fogja a fejét )

Patrick : Ez milyen szokás ? Ugy teszel mint egy szolgáló ! Hallgatózol .

Franca : Semmi közöd hozzá !

Patrick (kimegy)

Franca : Nem engedhetem ,hogy ez a lány tönkretegye az egész családomat ! Még Jó ,hogy Nadja nem hallotta. De hol lehet Nádja ? Egész délután nem volt a kastélyban. CsakRá számíthatok,elvégre ha kiderítem ,hogy Lisa egy szélhámos boszorkány , rajta is segítek. A Legjobb lesz ha Nadját meggyőzöm, higy menjen el Gontámékhoz és tudja meg ki is valójában ez a nészemély. Ha találna valami sötét pontot az életében,máris kézzelfogható bizonyítékunk volna ellene.Ha előkerűl azonnal beszélek vele.

Függöny

A Gontram család kertjjében-II kép

A család ebédnél

Adam : Unom , hogy azóta is mindennap ez a téma. Jó lenne ha ezentúl nem emlegetnénk mindennap Gertrudot.

Luis : Akár emlegetjük ,akár nem,jól tudom ,hogy évtizedek óta nem tudod kiverni a fejedből.

Adam : Hülyeségeket beszélsz Luis .

Luis : Akkor miért küldtél koszorút a temetésére.?Bizonyosan mindenkinek feltünt,hiszen nem tartpottunk velük kapcsolatot.(megvetően ) Ez a nagyképű társaság csak a saját köreiben forgott és mindig lenéztek minket

Adam : Az illendőség igy kivánta…Már három hónap telt el azóta .Most már egyszer s mindenkorra zárjuk le ezt a témát.

Hangtalanúl esznek tovább a fiu kényszeredetten)

Luis : Tessék rendesen enni Volker ! Vegyél ebből is ,nagyon egészséges.( a tányérjába bosót tesz)

Volker kelletlenűl abból is fal.)

Adam : Az anyádnak igaza van (rámordúl) Az utóbbi időben semmi sem izlik. Mitől ment el az étvégyad ? Talán Beteg vagy ?

Volker : Nem , szó sincs róla.Egyszerűen nem vagyok éhes.

Adam : Én ezt nem értem .

Luis : Hagyjuk a fiut ,megesik fiataloknál, hogy nem jó az étvágyuk.

Ismét csendben esznek

Luis : Tudom, hogy zavar ez a téma,de még mindig nem tiszta előttem mi okozta a tüzet a kastélyba.Azt beszélik gyujtogatás , és Lisával hozzák kapcsolatba.

Adam : Fogalmam sincs.

Volker : (elfehéredik,lecsapja az evőezközt, a széke megbillen amint feláll,viszatolja a széket)Bocsássatok meg ,de rettenetes fejfájás gyötör és nem birom fojtatni az evést, azt hiszem jobb lesz ha kicsit ledőlök . (elmegy)

Luis : Fejfájás …eddig azt sem tudta mi az.(fel akar emelkedin a helyéről)Megyek és gondjaimba veszem.

Adam : (parancsolóan) Maradj Luis ! Volker nem gyermek már,és ideje már, hogy ugy is bánj vele mint egy felnőttel.

Luis : Te talán felnőtt zámban veszed ? Ugy kezeled mint egy zölfülű suhancot..

Adam : Nem akarok most vitát nyítani,kár lenne a finom ebédért. Rövid ideig csendben esznek )

Luis : Talán mégiscsak fel kellene hivnom az orvost .

Adam : Én mástól tartok Luis.

Luis : Mitől ?

Adam : Á semmiség,együnk.

Luis : (Miután befelyezik az ebédet ) Te még maradsz ?

Adam : Igen rágyujtok egy cigarettára.

Luis : én megyek megnézem mi van a gyerekkel.

Adam : Mond meg neki jöjön le.,beszélni akarok vele.

Luis Hagyd pihenni szegényt.

Adam : Azonnal jöjön le ! (Luis elmegy)…Furcsán viselkedik ez a gyermek. Talán fél valamitől? Talán bűntudat ? Á képzelődés az egész! Agyrém ! Nem kell minjárt ostoba következtetéseket levonni. Azért nem árt ,ha beszélek vele.

Nadja : (megjeleni egy fa mellett) Jobb lesz ha nem tőlük érdeklődöm .,először acselédekkel fogok bszélni.Itt nem láthat meg,megvárom mig elmennek , utána beosonok a könyvtárba.

Volker : Miért Hivattál Apa ?

Adam : Nem értem a viselkedésedet Volker.Eddig is tudtam ,hogy semmire kellő tehtségtelen vagy ,és semmi hasznodat nem veszem.. Az utóbbi idében ugy gubbasztasz mint egy megvert farkas. Tessék munkához látni. Ha ezt igy folytatod még az örökségből is kitagadlak.

Volker : Amennyiben ennyire ellenszenves vagyok számodra, magamtól mondok le az örökségemről,és feladom magam a rendőrségen. Már nem birok küzködni alelkiismeretemmel.

Adam : Miket beszélsz Volker ? Nemond,hogy sejtelmeim igazolódnak ?

Volker : Fogalmam sincs milyen sejtelmeid vannak,de tudd meg , hogy én gyujtottam fel Revenbergék raktárát. Csak rájuk akartam ilyeszteni. Azt akartam ,hogy Lisa jöjön vissza. Nem gondoltam ,hogy bent valami felrobbanhat, és ekkora tragédia lesz belőle. Feladom magam apa!

Adam : Szent Isten ,mit tettél ? Én valaha szerettem azt az asszonyt,feleségűl akartam venni.

Volker : Szerencséje,hogy nem a te feleséged lett,vele is ugy bántál volna ,mint anyával,mneki is pokollá tetted volna az életét.

Adam : Mit beszélsz ?(fejéhez kap ,rövid ideig leszegett fejjel gondolkodik )Tényleg ennyire zsarnok lennék ?

Volker : Igen . Kérdezd meg a többieket. Bárki megerősítheti.

Adam : Elkanyarodtunk a témától. Nem fogsz a rendőrségre menni ! Nem engedem ! Nem akarom,hogy ujjal mutogassanak ránk,hogy a fiam közönséges gyujtogató. És ,hogy tartani tudd a szád,egy időre elküldelek Martin bátyádhoz Ausztráliába.Megyek azonnal intézkedem.(elmegy)

Nadja : (megmozdúl el akar menekülni )

Volker : (észreveszi ,utána szalad) Hé ! Maga álljon már meg !

Nadja : (Átesik egy kőrakáson és elájul)

Volker : (gyöngéden megrázza)

Nadja : Ne !

Volker : Ne féljen tőlem. Eszem ágában sincs bántani magát,ugy látom bedagadt a bokája. Miért akart elszaladni ?

Nadja : Én azt hittem,hogy ön…

Volker : Tényleg azt feltételezte rólam ?

Nadja : Hiszen jóformán nem is ismerem. Azelőtt mindössze kétszer találkoztunk.

Volker : A bálon ön volt a legszebb lány,hogyan felejthettem volna el. Most azomban minél előbb haza kell érnie,biztosan nem tud lábra állni.Megengedi ,hogy a karomon vigyem ?

Nadja : Az autóm az erdőszélén van.Addig akar cipelni ?

Volker : Ne aggódjon,elég jó az erőállapotom.Majd elviszem a kastélyba . Ugy-e ott lakik ?

Nadja : Látogatóba érkeztem néhány napra , és bevallom más célja volt ittlétmnek mint amit hallottam.

Volker : Mennyit hallott ?

Nadja :Eleget.

Volker : Megkérhetném,hogy ne szóljon senkinek…apám miatt.

Nadja : Tudja, én azért jöttem,hogy Lisa ellen találjak vádakat bizonyítékokat,talán maga is hallotta a pletykákat ?

Volker : Hallottam és nagyon bánt,hogy Lisa miattam szenved .

Nadja : a lány ugy tünik,mindent keresztűl húz az életemben,én azomban az egyenes utat szeretem,és ártatlanúl nem vádolhatom. Adja fel magát ,ne

 

hallgasson az apjára. Most be kell bizonyítania,hogy képes önállóan felelősséggel dönteni. Könnyítse a lelkén,addig ugy sem nyugszik meg a lelkiismerete,mert én tudom ,hogy maga becsületes ,erősszivű fiatalember. Én bizommagában.

Volker : Ezt ugy mondja ,mintha személyes érdek főzné hozzám.

Nadja : Meglehet ,és bizom abban,hogy még találkozunk.Ha ugy dönt,hogy megfogadja a tanácsomat,kérem keressen meg,várom magát..Addig is gondoskodom Róla,hohy senki ne terelje jogi utra az ügyet.

Volker : Nemkell sokáig várnia,hamarosan jelentkezem a redőrségen.

Nadja : Akkor előfordúlhat hogy hoszabb ideig kell várnommagára,de ne félj majdaz apáddal is beszélek.Számíthatsz rám. Már a bál óta tudom,hogy köztünk valaminek történnie kell.

Volker : És Patrick ?

Nadja : Patrick már a multé .Ő már rég lemondott rólam,s talán én is,csak most jövök ráigazából.(megölelik egymást)

Agrófék nappalijában III kép

Lisa,Franca,Achim,Nádja sántálva bejön

Achim : Mi történt kedves Nadja ? Csak nem velem való egyűttérzésből ficamítottad ki a bokádat ?

Nadja : Hosszú történet . Nemis tudom,hol kezdjem .

Franca : Űlj már le ,alig állsz a lábadon,és mond el gyorsan ezt atitokzatos történetet.

Nadja : Achim gróf , be kell vallanom valamit. Az előbb a gontram birtokon voltam és nem tiszteséges szándékkal. Bocsásson meg Lisa ,de azért mentem,mert Francát és engem nagyon aggasztott,hogy mi is történt tulajdonképpen a tragédia estéjén.Vagyis el kell ismernem elhittük a szóbeszédet miszerint ön volt a tűz okozója.

Achim : Nahát ez képtelenség, és mit tudtál meg ?

Nadja : Egészen más a helyzet ,Volker éppen akkor vallotta be az apjának,hogy ő gyujtotta fel a raktárt,mikor megérkeztem .Ilyettemben nem volt mit tennem,végig hallgattam az egészet. Nem gondolta,hogy ilyen nagy baj lesz belőle,csk meg akarta ilyeszteni Lisát.

Franca : Ó az átkozott !

Nadja : Nagyon megbánta amit tett,és jelentkezni akar a rendőrségen.Szeretnék megkérni mindenkit,hogy egyelőre ne tegyetek ellene feljelentést,szeretném ha lehetősége lenne magától jelentkezni,és meg vagyok győződve ,hogy hamarosan meg is teszi

Achim : Ami megtörtént azt nem lehet megváltoztatni. Én esélyt adok a fiunak.

Franca : Hát … én is (zokogva kirohan a szinről)

Nadja (utána megy)

Achim : Látod Lisa kiderűlt az igazság

Lisa : Hát az igazság kiderűlt,és szivemből örvendek,hogy mindenre fény derűlt de …

Achim : Mi az hogy de ? Szomorúnak látszol ,pedig ezek után örülnöd kellene. Mond el mi bánt Lisa .

Lisa : Semmi csak Kicsit fáradt vagyok.

Achim : Hát akkor használd ki ezt a gyönyörű délutánt és sétály egyet a kertben.

Lisa : De nem baj ,ha…

Achim : Helga szabadnapos ugyan ,de kis időre egyedűl is elboldogulok

Lisa : Ha szükség lesz rám , a kertben megtalálnak.

Achim : Menj csak Lisa.

Lisa (ki megy )

Achim : Nagyon aggaszt a lány viselkedése. Nem tűnik boldognak még most sem miután kiderűlt az igazság.De hát mi baja lehet ? A gyanú elhárúl róla,megkértem a kezét ,boldognak kellene lennie. És akkor ? …Én vén bolond ! Hogyan nem jöttem rá hamarabb,hioszen igy hogy visszagondolok a Patrick jelenlétében mindig zavarba jött, Ez a lány Patrickba szerelmes. Engem soha nem szeretett .El kell temetnem szép álmaim ,nem köthetem magamhoz ilyen fiatalon. Nem várhatom el tőle ,hogy szeressen ,pedig milyen szép lett volna.

Nadja : Csak egyedűl van Achim gróf ? ..Lisa hol van ?

Achim : Lisa a kertben sétál .Megkérhetnélek valamire ?

Nadja : természetesen .

Achim : Küld hozzám Patrickot ,beszélnem kell vele.

Nadja : Azonnal, épp most érkezett haza.

ACHIM : Vajon Patrick is szereti Lisat ? Meg kell tudnom

Patrick : Itt vagyok Papa . Ne haragudj,hogy magadra hagytunk

Achim : Nincs semmi baj. Egy Revemberg gróf nem engedheti el magát.Az az érzésem , hogy hamarosan elhajíthatom ezeket a pálcákat és ujra járni fogok.

Patrick : Én mindig tudtam apa ,hogy te erés akaratú ember vagy.

Achim : Egy Revenberg állja me a helyét és ne hagyja mágát a sors kezére.És te fiam ? Te jól vagy ? Vagy téged is a sors irányít.?

Patrick : Milyért kérded apa ?

Achim : Ugy tűnik ,hogy nem minden ugy megy az életedben ,ahogy szeretnéd.

Patrick : Ezt a közelgő házasságomra érte ?

Achgim : Arra, nem vagy biztos a dolgodban.Alig törődsz Nadjával.

Patrick : Igazad van . Tényleg nem tudom,hogy mit tegyek .Nem akarom Nadját cserben hagyni,miután mindenki tudja,hogy a menyasszonyom, de nem szeretem eléggé , hogy vele töltsem le az életemet.Tudd meg apa ez nem könnyű !

Achim : Talán más valakit szeretsz ?

Patrick : Ez csakis rám tartozik .

Achim : Szeretnék segíteni neked .

Patrick : Méghogy Te,hiszen akit én szeretek te a menyasszonyodnak tartod.Elhagyjam a menyasszonyom és lgyek vetélytársa az apámnak? Te is láthatod milyen képtelen helyzetben vagyok.

Achim : Nos ez tényleg egy képtelen helyzet, de mielőtt a lényegre térnék szeretnélek megkérni valamire.Mond meg Nadjanak meg Franciskának ,hogy maeste kisérjenek el az operába. Az előbb olvastam az ujságban, hogy Pavarotti vendégszereplésével bemutatják az Ottelót

Patrick : Én is veled mehetek,ugy sincs más programom estére,és Lisának ne szóljak ? Hiszen félig-meddig a menyasszonyod .

Achim : Lisa a városban van, Helga pedig szabadnapos ,és valakinek csak kell maradnia a kastélyban. Ha szoltál alányoknak segíts öltözködni mert azonnal indulniakarok.

Rövid ideig sötétség,kisérő zene

Patrick (kikiséri az apját majd vissza) Még jó ,hogy nem kellett elkisérjem ,semmi kedvem most társaságba menni. De mi történhetett apával , mióta szegény anya meghalt még soha sem kivánkozott el a kastélyból.Mindegy ,nem töröm ezen a fejem, a saját gondjaimat sem tudom megoldani,és ez a ronda idő,mindjárt elered az eső. Ma délutánmég semmi jele nem volt viharnak.(kialszik a villany) Még csak ez hiányzott (megyujt egy gyertyát)

Lisa : Bocsánat zavarok ? Nagyon megijesztett a villámlás,épp a kertből jövök kissé megáztam.

Patrick : jöjön be Lisa ,azt hittem a városban van.

Lisa : A gróf ur már a szobájában van ?

Patrick : Dehogy , elment az operába Fransával és Nadjával , nekem pedig azt mondta maradjak itthon ,mert te a városban vagy és Helga szabadnapos.

Lisa : de hiszen tudta,hogy a kertben vagyok

Patrick : Csak most kezdem érteni.

Lisa : Miről beszélsz ?

Patrick : Csak most jövök rá , …a vén szélhámos(nagyon boldog )

Lisa : Miket beszélsz ,mi van veled ?

Patrick : Ne nézz ugy rám mintha elment volna az eszem ( közelebb lépik ,megöleli) Tudod ez mit jelent ? Azt ,hogy apám szabad utat ad nekem és nem is haragszik ránk.Most már nem kell rá is tekintettel lennem.(megcsókolja Lisat)

Lisa nem ellenkezik)

Patrick : Lisa ,ne hidd,hogy beképzelt vagy önhitt vagyok de ahányszor látlak mindig az az érzésem ,hogy jelentek valamit az életedben.Tudod, ha megcsókollak ,ha csak rád pillantok ezt megérzi az ember- kérlek szakíts félbe ha nem igaz.Első perctől tudtam ,hogy te is érzel valamit irántam- hiába leplezted,hiába tértél ki. Tudod hogy én szeretlek már mondtam neked , ha nem is a legszerencsésebb pillanatban. Lisa mond meg te mit érzel irántam ?

Lisa : S ez mit változtat a helyzeten ? Neked menyasszonyod van.Tisztességes lány,nem tudom mit érnél el az én szerelmemmel

Patrick : Ez a legfontosabb nekem ,a te szerelmed.

Lisa : ugy látom köztünk már nincs titok ,hát halljad ,azóta szeretlek amióta ismerlek ,ha ez boldoggá tesz ,most tudod.

Patrick : Lisa ,akkor megkérhetem a kezed ?

Lisa : Meg..megakarod kérni akezem ?

Patrick : Miaz hogy ? és mihelyt visszatérnek az operából rögtön felbontom az eljegyzésemet Nadjával. Sérűlések ide vagy oda ,majd csak megemészti.Lisa akarsz a feleségem lenni ?

Lisa : Igen ! Szeretlk Patrick ,nagyon szeretlek !

Felgyul a villany

Patrick : Ugy látsik a vihar alább hagyott (kifujja a gyertyát)

Lisa : És az operából is visszatértek mert hangokat hallok

Mind a hárman bejönnek

Franca : Elfáradtál apa ?

Achim : dehogy islányom. Ideje ,hogy ezentúl többször is kimozduljak a kastélyból,szükségem van a társaságra.

Patrick : S az előadás ?

Nadja : Remek volt. Találkoztunk Volkerrel

Patrick : S még ezek után szóba álltatok vele ?

Achim : kedves fiam, a fiu bocsánatot kért , s én meghallgattam,anyád meghalt őt már nem hozhatja vissza semmilyen bocsánat kérés ,de az sem ha nembocsájtunk meg Volkernek.Mindannyian az Isten kezében vagyunk,ő számon kéri tetteinket …és azt mondta holnap jelentkezik a rendőrségen.Ennél több mondanivalónk nem volt egymásnak Nádja viszont beszélgetett vele.

Nadja : Igen

Patrick : Nadja mondanom kell valamit.

Nadja : Na mi ez a hivatalos modor ?

Patrick : Kényelmetlen helyzet,de nincs amiért titkolnom senki előtt a családban,gondolom ,ha most nem is ,egyszer majd megértesz.(megfogja Lisa kezét ) tudod …

Nadja : Hát ha azt akarod mondani amit én ?

Patrick : Nem tehtek másként ,fel kell bontanunk az eljgyzést,azt hiszem nem ér telyesen váratlanűl ez a kérésem hiszen ..

Nadja : Szabad vagy Patrick. Nem köthetlek magamhoz erőszakkal,az emberek pedig mondjanak amit akarnak,nem ez az első jegyesség ami felbomlik,és ha tudni akarod ,már nekem sem fáj olyan nagyon. Már rég megértettem,hogy mi ketten nem illünkegymáshoz.Ésmég valami,azt hiszem ujra szerelmes lettem valakibe,amint tudom,hogy te is szrelmes vagy lisába.Ami nem megy azt ne erőltesük.

Patrick : De azért barátok maradunk ?

Nadja : Ha te is azt akarod.

Franca : Itt drámai dolgok történnek,tudom nem most van a legalkalmasabb idő,még a délután meg kellett volna tennem,hogy bocsánatot kérjek Lisatól,amiért ártatlanúl vádoltam.Lisa ,hiszen láthatod,hogy szinte bálványként tisztelem apámat,anyám elvesztése pedig nagyon megrázott.Ez volt az oka visszataszító viselkedésemnek. Pedin magam sem hittemel igazán.Egy szó mint száz : Őszintén sajnálom.

Lisa : Nem is haragudtamrád igazán ,Franca,lelkm mélyén megértettelk

Patrick : Apa ,az lőbb megkértem Lisa kezét és nemutasított vissza

Nadja : Nahát ez tényleg drámai,mert az előbb az opera halljában Volker ismegkérte Nadjakezét.

Achim : Ugy tünik volkerre egy kicsit várnod kell lanyom. Ami pedig engem illet, fiam, áldásomreátok.Legyetek boldogok.Most pedig bocsássatok meg felmegyek lefeküdni.

Lisa : Elkisérem gróf úr .

Achim : Maradj csal Lisa ,majd Franca felkisér.

Nadja : Én is lefekszem,iszonyú hosszú nap volt Jó éjt !

Patrick : Jó éjt Nadja (miután kimennek ) Nahát ez könnyen ment…és hogy Volker megkérte a kezét… nem mondom jóképű fickó,de szemét alak.

Lisa : Csak lelkileg sérűlt,az apja az okamindennek.Szörnyű dolgokat tett,de már nem haragszom rá..És nagyon örülök ,hogymindenre fény derűlt,mégis felelősnek érzem magam mindazért ami történt.

Patrick : verd ki a fejedből ezt a butaságot drágám. Te semmiért sem vagy felelős .Az anyám már sajnos nem láthatja boldogságom ez az egyetlen ami fáj de Volker megfizet érte.Nem is tudom mit gondoljak Nadja és Volker házasságáról. Az biztos hogy mi Nadjával nem illetünk össze.

Lisa : Hát ami az apóst illeti azzal nem jó egy tálból cseresznyézni.

Patrick : Ahogy Nadját ismerem,hamarosan a tenyeréből eteti at ősz oroszlánt.

Lisa : és én ?

Patrick : Mire gondolsz ?

Lisa : Én illek hozzád ? Egész biztos vagy a dolgodban ?

Patrick : Még soha semmiben nem voltam ennyire biztos (megcsókolja)Náladnál jobb feleséget nem is találhatnék,téged az ég vezetett az utamba édesem.

Vége